Vilmos herceg 1797-ben született Berlinben. Édesapja III. Frigyes Vilmos porosz király volt, édesanyja pedig Lujza mecklenburg-strelitzi hercegnő. Házasságukból 9 gyermek született, Vilmos volt a második a sorban.

A herceg már ifjúkorában, kapitányként részt vett a napóleoni háborúkban. A csatákban tanúsított viselkedéséért kiérdemelte a vaskeresztet.

A politikában akkor került előtérbe, mikor bátyja, Frigyes Vilmos lett a király, akinek gyermektelensége miatt ő lett a trónörökös. 1861-ben porosz királlyá koronázták.

I. Vilmos uralkodása idejére tehető a császárság fénykora, a német gazdaság folyamatosan zárkózott fel fejlettségben az Egyesült Államok és Nagy-Britannia mögé. 1879-ben létrejött a "három császár szövetsége" (orosz-osztrák-német). Regnálása alatt lett a porosz államból német nagyhatalom, mely az 1880-as évek során a gyarmatosításban megszerzett számos óceániai szigetcsoportot.

Bár Vilmos idős korára nagy népszerűségre tett szert alattvalói körében, az 1878-as évben két merényletet is elkövettek ellene. 1888-ban, 91 esztendősen fejezte be uralkodását. Utódja II. Vilmos lett.

I. Vilmos porosz király és német császár uralkodása alatt a német pénzverésben számos változás történt. 1861-ben, amikor Vilmos trónra lépett, a porosz pénzverésben még a tallérok volt a fő valuta. Vilmos azonban támogatta a német egység létrehozását, és ennek részeként a német birodalmi márka bevezetését. A márka 1871-ben, a francia-porosz háború után került bevezetésre, és gyorsan a német pénzverési rendszer alapjává vált.

Vilmos uralkodása alatt a német pénzverésben számos más változás is történt. 1867-ben bevezették a német aranymárkát, amely az új német birodalom hivatalos aranypénze lett. 1875-ben bevezetésre került a német kétpfenniges érme, amely a birodalom legkisebb valutaegysége lett.

Vilmos uralkodása alatt a német pénzverési rendszer jelentősen fejlődött. A márka bevezetése stabil és egységes valutát teremtett a német birodalom számára, és az aranymárka bevezetése segített a birodalom gazdaságának növekedésében.

Vilmos uralkodása alatt veretett érmék közül néhány különösen értékes. Ezek közé tartozik az 1871-es 10 márkás ezüst érme, amely a francia-porosz háború győzelmét ünnepli. Az érme előlapján Vilmos portréja látható, hátlapján pedig a porosz és a német címerek. Egy másik értékes érme az 1875-ös 2 pfenniges, amely a német birodalom egyik legkorábbi érme. Az érme előlapján a német címer látható, hátlapján pedig a dátum és a címlet.

Vilmos uralkodása alatt veretett érmék ma is népszerűek gyűjtők körében. Az érmék nemcsak történelmi jelentőségük miatt értékesek, hanem szépségük és ritkaságuk miatt is.