Valentinianus dinasztia leszármazottja.

I. Valentinianus fia és II. Constantius lányának férje. 367-től társcsászár I. Nagy Valentinianus mellett. Azt feltételezik, hogy meggyilkolták. 

FLAVIVS VALENTINIANVS INVICTVS AVGVSTVS

II. Valentinianus császár uralkodása alatt (393-392) a Római Birodalom pénzverése a következő jellemzőkkel bírt:
Érmék: Arany: Solidus és tremissis. A solidus súlya 4,5 gramm volt, és 24 karátos aranyból készült. A tremissis a solidus harmada volt.
Ezüst: Siliqua és denarius. A siliqua súlya 3,4 gramm volt, és 70%-os ezüsttartalmú volt. A denarius a siliqua fele volt.
Bronz: Follis, nummus és centenionalis. A follis a legnagyobb bronzérmék volt, súlya 10 gramm volt. A nummus a follis fele volt, a centenionalis pedig a negyede.
Verődék:
Ravenna: A birodalom fő verődéje, ahol a legtöbb arany- és ezüstérmét verték.
Antiochia: Jelentős verődé, ahol főleg bronzérméket vertek.
Siscia: Verődé, ahol főleg ezüstérméket vertek.
Constantinopolis: Verődé, ahol arany- és ezüstérméket is vertek.

Feliratok: előoldal: A császár portréja, névvel és címekkel.Hátlap: Különböző motívumok, mint pl. a győzelem, a béke, a Concordia, a Virtus, a Roma, a Constantinopolis, a kereszténység szimbólumai.

II. Valentinianus uralkodása alatt a solidus súlya 4,5 grammról 4,2 grammra csökkent.
A császár bevezette a siliqua nevű ezüstérmét, amely a denarius helyett vált a birodalom fő ezüstérméjévé.
A bronzérmék verése a 4. század végén egyre gyengébb minőségűvé vált.

II. Valentinianus császár uralkodása alatt a Római Birodalom pénzverése a hanyatlás jeleit mutatta. Az arany- és ezüstérmék súlya csökkent, a bronzérmék minősége pedig romlott. Ugyanakkor a verés mennyisége továbbra is jelentős volt, és a birodalomban széles körben használták a pénzt.