I. József, teljes nevén José Manoel Francisco António Inácio Norberto Agostinho de Bragança, 1714. június 6-án született Lisszabonban, és 1750-ben lépett trónra apja, V. János halála után. Uralkodása egészen 1777. február 24-ig tartott, amikor 62 évesen elhunyt.
A tényleges kormányzást főminiszterére, Pombal márkira bízta, aki radikális reformokat vezetett be az oktatásban, gazdaságban és közigazgatásban.
1755-ös lisszaboni földrengés: Az egyik legnagyobb katasztrófa Portugália történetében. A földrengés után a király súlyos klausztrofóbiától szenvedett, és soha többé nem lakott kőépületben – inkább sátrakban élt.
1758-ban merényletet követtek el ellene, amit a jezsuitákra fogtak. Ez vezetett a jezsuita rend kiűzéséhez az országból.
Hét éves háború (1762): Franciaország és Spanyolország megtámadta Portugáliát, de brit segítséggel sikerült visszaverni az inváziót.
1729-ben feleségül vette Marianna Viktória spanyol infánsnőt, V. Fülöp spanyol király lányát.
Négy lánya született, fiúgyermeke nem volt. Legidősebb lánya, Mária Franciska, 1760-ban hozzáment nagybátyjához, Péter infánshoz, és 1777-ben együtt örökölték a trónt mint I. Mária királynő és III. Péter király.
Bár személyesen nem volt aktív uralkodó, uralma alatt Portugália jelentős modernizáción ment keresztül.
A Praça do Comércio főterén álló lovasszobra ma is emléket állít neki Lisszabonban.

I. József a Bragança-ház tagjaként lépett trónra apja, V. János halála után.
A kormányzást főként Pombal márki irányította, aki a felvilágosodás eszméit követve számos reformot vezetett be, beleértve a gazdaság modernizálását is.
Az 1755-ös nagy lisszaboni földrengés után az ország újjáépítése során a pénzverés is kiemelt szerepet kapott.
Pénzverési jellemzők
Anyagok: Az érmék főként rézből, ezüstből és aranyból készültek.
Címletek: Gyakori volt a 10 Reis címletű rézpénz, amely kb. 13 gramm súlyú és 36 mm átmérőjű volt.
Veretek: Az érméken gyakran szerepelt I. József neve és címe: D. José I, Rei de Portugal.
Stílus: A pénzeken klasszikus barokk motívumok és a királyi címer is megjelentek.
A pénzverés központja Lisszabon volt, de más portugál városokban is működtek pénzverdék.
A pénzverés technikai színvonala magas volt, és a portugál érmék eljutottak a gyarmatokra is, például Brazíliába.
A pénzhamisítás elleni fellépés szigorú volt, mivel a pénzrontás komoly gazdasági veszélyt jelentett.