II. József 1741-ben született Bécsben. A Habsburg-Lotaringiai-házból származó osztrák főherceg I. Ferenc császár és Mária Terézia királynő negyedik gyermeke volt.

József már egészen kicsi korában részese volt a nagypolitikának. A legendák szerint édesanyja, Mária Terézia királynő karjában vitte az akkor alig egy éves herceget a pozsonyi országgyűlés elé.

Úgy tartják, hogy József már gyermekkorában makacs és önfejű volt. Autodidakta módon művelte magát, híve volt a felvilágosult abszolutizmusnak. Vallásos katolikus volt, azonban később az egyházat saját államfelfogása szellemében akarta irányítani. 1763-ban a reformok alapjául megjelölte a korlátlan teljhatalmat.

1764-ben német királlyá, majd a következő évben apja halála után német-római császárrá koronázták. 1780-ban lépett a magyar trónra, azonban lemondott a koronázásról és a vele járó alkotmányjogi eskütételről. Ezért emlegetik őt a magyarok a "kalapos királynak".

Első és az egyik legfontosabb intézkedése a türelmi rendelet volt 1781-ben. A rendelet szabadabb vallásgyakorlást engedélyezett a reformátusok, evangélikusok és az ortodoxok számára. Továbbá az 1785-ös jobbágyrendeletben eltörölte a jobbágy elnevezést és a röghöz kötést, majd megerősítette a parasztok telekhez való jogát, valamint vagyonuk szabad örökítésének jogát is.

A császár igyekezett racionalizálni az államszervezetet. Ennek érdekében 1782-ben egyesítette a Helytartótanácsot és a Magyar Kamarát, valamint a Magyar és Erdélyi Kancelláriát. 1784-ben hivatalossá tette a német nyelvet, ami nagy felháborodást okozott a magyar nép életében. 

1790-ben halt meg. A trónon öccse, II. Lipót követte.

II. József az Osztrák Császárság és a Magyar Királyság uralkodója volt 1780 és 1790 között. Ebben az időszakban jelentős változások történtek a pénzverés terén.

A korábbi uralkodó, Mária Terézia idején az ezüst forint volt az alapvető fizetőeszköz. II. József trónra lépésekor azonban reformokat hajtott végre a pénzrendszerben. Az új rendszer részeként bevezette a váltópénzt, vagyis a készpénzt kiegészítő papírpénzt. Ezzel a váltópénzzel a bankokban és az uradalmi központokban lehetett fizetni.

1780-ban II. József új típusú arany- és ezüstpénzeket is bevezetett. Az aranykorona (koronás arany) és az ezüstkorona (koronás ezüst) voltak ezek a pénzek. Az aranykoronán II. József portréja volt látható, míg az ezüstkoronán az uralkodó címere és a korona voltak megjelenítve.

II. József átalakította a pénzverési rendszert, és egységes pénzverdékeket hozott létre az országban. A korábban több helyen működő veremházak felváltották a központi pénzverdei intézményeket, ahol egységesen készültek a pénzek.