I. Miklós, Montenegró egyetlen királya, 1860-tól 1910-ig mint fejedelem, majd 1910-től 1918-ig mint király uralkodott. 1841. október 7-én született Njegušiban, a Petrović-ház ősi birtokán, és 1921. március 1-jén hunyt el Antibesben, Franciaországban.

Fiatalkorában Párizsban tanult, de a francia főváros nem ragadta meg annyira, mint hazája. 1860-ban, nagybátyja, I. Danilo meggyilkolása után örökölte a trónt. Ugyanebben az évben vette feleségül Milena Vukotićot.

Uralkodása alatt számos reformot hajtott végre az államigazgatásban, a hadseregben és a közoktatásban. Montenegró több háborúba keveredett az Oszmán Birodalommal 1862 és 1878 között. 1876-ban indított háborút a törökök ellen, és sikeres hadjáratokat folytatott, amelyek során elfoglalta Nikšićet, Barot és Ulcinjt, ezzel előretolta az ország határait és adriai tengerpartot szerzett.

A montenegrói függetlenséget 1878-ban a Berlini kongresszus ismerte el, és a következő évtizedekben a kis hegyvidéki ország jelentős virágzásnak indult. 1905-ben létrejött az első montenegrói alkotmány, és Miklós utasítására bevezették a nyugat-európai jellegű sajtószabadságot és törvénykezést. 1906-ban az állam saját valutát, a perpert vezetett be.

1910-ben felvette a királyi címet, és amikor 1912-ben kitört a Balkán-háború, kemény eszközökkel harcolt az oszmán uralom ellen. Azonban 1916-ban elvesztette hatalmát, amikor az Osztrák–Magyar Monarchia elfoglalta az ország területét.
Franciaországi száműzetésbe vonult, de trónigényéről 1921-es haláláig sem mondott le. Testét Olaszországban, Sanremóban, a orosz ortodox Megváltó Krisztus-templomban helyezték végső nyugalomba. Feleségét, Milena királynét és kettőt tizenkét gyermekük közül 1989-ben újratemettek Montenegróban.

Költészettel is foglalkozott, az “Onamo, 'namo” című mű szerzője volt. Élete és uralkodása Montenegró történelmének meghatározó része volt.

I. Miklós fejedelem, király Montenegró 1860-1918-ig uralkodott. Uralkodása alatt jelentős változásokon ment keresztül az ország pénzügyi rendszere.

1860-ban, a török uralom alól való felszabadulás után, Montenegró saját pénzverési jogot kapott. Miklós fejedelem ezt kihasználva 1864-ben megkezdte a saját pénzérmék verését.

Montenegró saját valutát vezetett be, a perpert. A perper 100 parara volt osztva. A perperes érmék 1, 2, 5, 10, 20, 50, 100, 200, 500 és 1000 címletekben készültek. Az érméken Miklós fejedelem portréja és a montenegrói címer volt látható.

I. Mikós fejedelem uralkodása alatt a montenegrói pénzverési rendszer jelentős fejlődésen ment keresztül. A saját pénzverési jog megszerzésével Montenegró önálló államként léphetett fel a nemzetközi pénzügyi piacon.

A montenegrói perperes érmék ma is értékes gyűjtői tárgyak.