I. Frigyes
Regnálása
Svédország (1720 – 1751)
Leírás
I. Frigyes 1720-tól haláláig, 1751-ig uralkodott Svédországban. Uralma alatt az ország fokozatosan stabilizálódott a korábbi nagyhatalmi harcok után.
Frigyes nem svéd származású volt, hanem Hessen-Kassel tartománygrófja. Második feleségével, Ulrika Eleonóra királynővel kötött házassága révén került a svéd trónra. A királynő 1720-ban lemondott a trónról férje javára.
I. Frigyes uralkodása alatt Svédország jelentős változásokon ment keresztül. A király kedélyes, barátságos és nagylelkű természete miatt rendkívül népszerű volt. Aktív szerepet vállalt az államügyek irányításában, és számos reformokat vezetett be.
Az előző uralkodók által vezetett nagyhatalmi harcok után Svédországnak ideje volt a belső stabilizálásra. Frigyes uralkodása alatt az ország fokozatosan helyreállt.
A király számos reformot vezetett be, amelyek célja a ország modernizálása és a gazdasági helyzet javítása volt.
Frigyes kedves és közvetlen személyisége miatt rendkívül népszerű volt a nép körében.
1730-tól haláláig nem csak svéd király, de Hessen-Kassel tartománygrófja is volt, így kettős szerepet töltött be.
I. Frigyes uralkodása jelentős fordulópont volt Svédország történelmében. Egy idegen származású királyként érkezett, de népszerűségével és határozott vezetésével sikerült stabilizálnia az országot és számos fontos reformot végrehajtania.
Pénzverési információk
I. Frigyes uralkodása (1720-1751) Svédország történelmének egy turbulens időszakára esett, a Nagy Északi Háború utáni gazdasági recesszió és politikai instabilitás idejére. Pénzverései tükrözik ezt a korszakot, és változatosságukban megmutatkoznak a király gazdasági reformokra irányuló törekvései, a korabeli pénzverési technikák fejlődése, és a svéd művészet akkori irányzatai.
Uralkodása alatt veretett érme tipusok: réz: 1 daler, 1/2 daler, 1/4 daler, 1/8 daler, ezüst: 1 riksdaler, 1/2 riksdaler, 1/4 riksdaler, 1/8 riksdaler, arany: 2 dukat, 1 dukat.
I. Frigyes portréja uralja az érmék előoldalát. A korai érmék profilból ábrázolják a királyt, míg a későbbiek en face, koronával a fején.
A feliratok latin és svéd nyelven is megtalálhatók, és általában a király nevét, címét és uralkodási évét tartalmazzák.
Az érmék verdéi változatosak, és a korabeli svéd városok verdéit (Stockholm, Gothenburg, Köping) tükrözik.
Az érmék értékét névértéken tüntették fel.
I. Frigyes uralkodása alatt Svédországban bevezették a tizedes pénzrendszert, ami az érmék címleteiben is tükröződik.
A korabeli pénzverési technikák fejlődése az érmék minőségének javulásához vezetett.
Az érmék díszítése a svéd barokk művészet stílusjegyeit tükrözi.
I. Frigyes svéd király pénzverései ma is keresettek a gyűjtők körében. Értékük az érmék típusától, ritkaságától és állapotától függően változhat.