IV. Fülöp, ismert ragadványnevén Nagy Fülöp vagy “Bolygókirály”, Spanyolország királya volt 1621-től 1665-ben bekövetkezett haláláig. Ő volt az utolsó Habsburg, aki a Portugália királya címet viselte (III. Fülöp néven, portugálul: Filipe III) 1640-es trónfosztásáig. Több mint negyvennégy éves uralkodása a harmadik leghosszabb regnálásnak számít a spanyol történelemben. Fülöp volt III. Fülöp spanyol király legidősebb fia, aki másod-unokatestvérétől, Ausztriai Margittól született. Uralkodása alatt a spanyol művészetek nagy pártfogója volt, olyan ismert alkotók mecénása lett, mint Diego Velázquez. Regnálása végére birodalma 4,7 millió négyzetmérföldön terült el. Azonban országa más tekintetben hanyatlásnak indult: az ő regnálása alatt zajlott a harmincéves háború, amelyben Spanyolország a Német-római Birodalom és a Katolikus Liga oldalán harcolt, komoly kiadásokat jelentett és elmélyítette a szomszédos Franciaországgal fennálló konfliktushelyzetet, továbbá az ő uralma alatt vívta ki magának függetlenségét Portugália.
Fülöp kétszer házasodott, gyermekei közül csak hárman érték meg a felnőttkort.
Első felesége a Capeting-ház Bourbon-ágából származó Erzsébet francia királyi hercegnő volt. Erzsébet királynéként már a nevének spanyol megfelelőjét használta, azaz Izabella. Ő maga Nagy Henrik francia király és Maria de’ Medici toscanai nagyhercegnő második, egyben legidősebb leánygyermeke volt. Házasságukra 1615. november 25-én Bordeaux-ban került sor. Kapcsolatukból összesen nyolc gyermek született, de csak egyikük, a legifjabb leány érte meg a felnőttkort.
Első feleségének 1644. október 6-án bekövetkezett halála után négy évvel, 1649. október 7-én, negyvenéves korában, Fülöp Madridban feleségül vette unokahúgát, az akkor tizennégy éves Mária Anna osztrák főhercegnőt, III. Ferdinánd német-római császár, magyar király (unokatestvérének) és Mária Anna spanyol infánsnőnek (Fülöp testvérének) leánya volt, így mind apai, mind anyai részről közeli rokonságban álltak. Mária Annát eredetileg fiával, Baltazár Károly infánssal jegyezték el, ő azonban időközben meghalt. Fülöp és Mária Anna házasságból öt gyermek született.

IV. Fülöp spanyol és portugál király 1621-1665-ig uralkodott. Ezalatt az idő alatt a spanyol pénzügyek jelentősen romlottak, ami a pénzverésre is kihatással volt. A királyság adóssága egyre nőtt, és a pénzverés egyre inkább a háborús kiadások finanszírozására szolgált.
A királyság fő pénzverdéje Madridban volt, de számos kisebb pénzverde is működött, például Toledoban, Sevillában és Valenciában. A pénzérmék főleg ezüstből és aranyból készültek.
A spanyol pénzverést a következők jellemezték, az érmék minősége fokozatosan romlott, a pénzérmék előállítása egyre költségesebbé vált és egyre ritkábbak lettek.
IV. Fülöp pénzverése jelentősen hozzájárult a spanyol pénzügyi válsághoz. A romló minőségű és egyre ritkább pénzérmék megkérdőjelezték a spanyol korona gazdasági stabilitását.
A királyság pénzverésének néhány konkrét jellemzője a következő:
Az ezüstpénzérmék közül a leggyakrabban vertek darabok a 10 réales, a 8 réales és a 4 réales értékűek voltak.
Az aranypénzérmék közül a leggyakrabban vertek darabok a 2 escudos, az 1 escudos és a 1/2 escudos értékűek voltak.
A pénzérmék előlapján általában a király portréja volt látható, hátlapján pedig heraldikai motívumok.
IV. Fülöp pénzverése Magyarországon is jelentős hatást gyakorolt. A magyarországi pénzverdékben a királyság pénzérméinek hamisításával is foglalkoztak.