Redwitz Miklós a 15. század első felében töltötte be a Szörényi bán tisztségét a Magyar Királyság délkeleti határvidékén, a stratégiai fontosságú Szörényi bánságban. Ez a terület a mai Románia nyugati részén, főként Olténiában és a Bánság keleti szélén helyezkedett el.
A Szörényi bánságot Zsigmond király csatolta vissza Magyarországhoz 1419-ben, miután sikeres hadjáratot vezetett az Al-Dunánál.
A terület fontos védelmi szerepet töltött be a török hódítások elleni harcban, ezért a király megerősítette a várakat és újakat építtetett.
1429-ben Zsigmond király a Német Lovagrendnek adta hűbérbe a Szörényi bánságot, és annak nagymesterét, Redwitz Miklóst nevezte ki bánná.
Redwitz Miklós 1432-től 1439-ig volt a bánság vezetője, de uralma alatt II. Vlad havasalföldi vajda török segítséggel elfoglalta a bánság nagy részét. Csak Szörényvár és Orsova maradt magyar kézen.
Redwitz Miklós nevéhez fűződik a rézpénzek magyarországi elterjesztése. Korábban főként arany- és ezüstpénzeket vertek, de ő gazdasági okokból bevezette az olcsóbb rézpénzeket.
Ezek közül a legismertebbek a „rébeni garasok”, amelyek gyorsan elterjedtek, bár hamar elhasználódtak.
A pénzverés technikai újítása volt, hogy a rézpénzekhez nem készítettek új hengereket, hanem a meglévő arany- és ezüstverő hengereket használták fel speciális módon.
1439-ben Albert király Hunyadi Jánost nevezte ki Szörényi bánná, ezzel Redwitz Miklós hivatali ideje véget ért.

Redwitz Miklós szőrényi bán 1432 és 1439 között Magyarország pénzverését irányította. Ebben az időszakban a magyar pénzverésben jelentős változások történtek.
Redwitz Miklós előtt a magyar pénzverés főleg arany- és ezüstpénzekből állt. Az aranypénzek közül a leggyakrabban vert érme a forint volt, míg az ezüstpénzek közül a garas volt a legelterjedtebb. Redwitz Miklós idejében azonban egyre nagyobb mennyiségben kezdtek el forgalomba kerülni a rézpénzek is.
Redwitz Miklós a rézpénzek verését azért kezdeményezte, mert az arany- és ezüstpénzek egyre drágábbak lettek. A rézpénzek előállítása ugyanis sokkal olcsóbb volt, mint az arany- vagy ezüstpénzeké.
Redwitz Miklós első rézpénzeit 1432-ben verték. Ezek a pénzek a "rébeni találmány" néven váltak ismertté. A rébeni találmány lényege az volt, hogy a rézpénzek veréséhez nem kellett új pénzverő hengereket készíteni, hanem a már meglévő arany- és ezüstpénzverő hengereket használták. A rézpénzek veréséhez azonban a hengereket speciális módon kellett kezelni.
Redwitz Miklós rézpénzei gyorsan elterjedtek Magyarországon. A rézpénzek előnye, hogy olcsók voltak, de gyorsan elhasználódtak.
A rézpénzek a magyar pénzverésben egyre nagyobb szerepet kaptak.
Redwitz Miklós rézpénzei közül a leggyakrabban vert érme a 24 dénáros volt. Ezek a pénzek a "rébeni garasok" néven váltak ismertté. A rébeni garasok a 15. század második felében a magyar pénzverésben a leggyakrabban vert pénzek voltak.