III. Károly a Habsburg-ház tagja volt. 1711-ben lépett trónra Magyarországon és Csehországban, majd később Ausztriában is uralkodó lett.

A magyar történelem szempontjából az egyik legjelentősebb esemény regnálása alatt a Rákóczi-felkelés volt, amelynek fő célja a Habsburg uralomtól való függetlenedés volt. A felkelés sikertelen volt, de az országban további politikai instabilitást okozott. III. Károly igyekezett minél jobban bevonni Magyarországot a Habsburg Birodalomba.

1740-ben meghalt, majd a magyar trónon lánya, Mária Terézia követte.

III. Károly uralkodása alatt jelentős változások történtek a magyar pénzverés terén, amelyek közé tartozott a pénzverési technika modernizálása is. Az 1710-es évek elején a magyar gazdaságot válság és magas infláció húzta le. 

A gazdasági helyzet stabilizálása érdekében III. Károly új pénzverési technikákat vezetett be, amelyek közül az egyik legfontosabb tényező az ún. "konzolidációs pénzverés" volt, amely az ezüsttartalomra koncentrált. A konzolidációs pénzverés során a pénzverdék magasabb minőségű ezüstöt használtak, mint korábban, így stabilabb árfolyamot tudtak elérni. A konzolidációs érméket 1715-től kezdték el verni, és a fennmaradó években is további új érméket vezettek be.

Az új pénzverési technikák között szerepelt az ún. "préspénzverés" is. Az érméket olyan présekkel készítették, amelyek magasabb nyomóerőt biztosítottak. Ez a technika lehetővé tette, hogy az érmék technikailag jobb minőségűek és esztétikailag szebbek is legyenek, mint korábban.

Mindezek hozzájárultak az infláció csökkenéséhez, az adóbevételek növeléséhez és a birodalom gazdasági helyzetének javításához.
III. Károly pénzverési politikája és pénzverési technikája jelentős mértékben hozzájárult a magyar gazdaság stabilizálásához is.