1894-ben született Szófiában, I. Ferdinánd bolgár cár és Mária Lujza bolgár cárné fiaként.
Katonai kiképzést kapott a Sandhursti Katonai Akadémián Angliában.
1918-ban, az első világháború után apja lemondása miatt Bulgária cárja lett.
1930-ban feleségül vette Johanna olasz hercegnőt, Savoyai Viktor Emánuel király lányát. Két gyermekük született: Simeon (a későbbi II. Simeon bolgár cár) és Mária Lujza.

Uralkodása alatt Bulgária nehéz időszakon ment keresztül. Az első világháború pusztításai után az ország gazdasága romokban hevert, a politikai légkör pedig instabil volt.
Borisz cár próbálta stabilizálni az országot, és reformokat vezetett be a gazdaságban és a politikában.
Külpolitikájában egyensúlyt igyekezett teremteni a nagyhatalmak között, de ez nem volt könnyű feladat.
A második világháború kitörésekor Bulgária Németország szövetségese lett. Borisz cár igyekezett megakadályozni, hogy bolgár katonák harcoljanak a keleti fronton, de ez nem sikerült neki.
1943. augusztus 28-án váratlanul meghalt. Halálának oka máig tisztázatlan.
Borisz cár ellentmondásos figura a bolgár történelemben. Egyesek szerint jóindulatú uralkodó volt, aki a lehető legjobbat tette a népeért nehéz időkben. Mások szerint gyáva kollaboráns volt, aki Hitler bábjává tette Bulgáriát. A mai napig vita folyik a cselekedeteinek megítéléséről.

III. Borisz bolgár cár 1918-1943-ig uralkodott Bulgáriában. Ez idő alatt a bolgár pénzverésben jelentős változások történtek.

1918-ban, a Balkáni háborúk után Bulgária elvesztette területének egy részét, és a gazdasága is romokban hevert. Ennek következtében a cár a háború előtti arany- és ezüstpénzeket fokozatosan váltotta fel alacsonyabb értékű fémpénzekkel.

1925-ben Bulgária új valuta bevezetésére kényszerült, forgalomba hozta a levát. Az új valuta aranystandardon alapult, de a gazdasági válság miatt hamar elértéktelenedett.

1933-ban Borisz cár a gazdaság stabilizálására tett kísérletként visszatért az aranystandardra. Az újabb gazdasági válság azonban 1936-ban ismét elértéktelenítette a levát.

1937-ben Borisz cár új pénzverési törvényt hozott, amely lehetővé tette a kormány számára, hogy a valuta értékét a piaci viszonyokhoz igazítsa. Ez a törvény lehetővé tette a kormány számára, hogy a háborús években a valuta értékét mesterségesen magasan tartsa.

A cár pénzverése ma is népszerű gyűjtői terület.