V. Frigyes 1723. március 31-én született Koppenhágában. VI. Keresztély dán és norvég király és felesége, Brandenburg-Kulmbachi Zsófia Magdolna egyetlen fia volt.
Apja halála után, 1746-ban lépett trónra. Uralkodása idején Dánia és Norvégia békében élt, és gazdasági fejlődés jellemezte az országot. Frigyes aktívan részt vett a kulturális életben, és számos művészeti projektet támogatott.

1745-ben feleségül vette Zsófia Lujza porosz hercegnőt, I. porosz Frigyes Vilmos lányát. Házasságukból hat gyermek született.

1762-ben részt vett a Hétéves háborúban, de hamarosan békét kötött Poroszországgal.

Támogatta a tudományokat és a művészeteket. Modernizálta a dán hadsereget. Erősítette a dán-norvég kereskedelmet. Reformokat vezetett be a dán igazgatásban.

V. Frigyes szenvedélyes vadász volt. Számos nyelven beszélt, többek között dánul, németül, franciául és olaszul. Jó kapcsolatokat ápolt a francia felvilágosodás vezető alakjaival.

V. Frigyes 1766. december 14-én halt meg Koppenhágában. Halála után fia, VI. Keresztély követte a trónon.
V. Frigyes békés és virágzó uralkodása alatt Dánia és Norvégia aranykorát élte. Uralkodását a dán történelem egyik fénykorának tartják.

V. Frigyes (Frederick V) 1746-tól 1766-ig volt Dánia és Norvégia királya. Uralkodása alatt számos pénzverési reform és változás történt a réz- és ezüstpénzek terén.

1746-ban bevezették az új rézpénzeket, amelyek nagy részét a "Schilling" vagy "Skilling" néven emlegették, a mindennapi kereskedelemben használták.

Az ezüstök terén is változások történtek, és többféle címletű érme is elérhető volt, például az 1, 2, 4 és 8 skilling érmék.

V. Frigyes uralkodása alatt Dánia és Norvégia pénzügyi rendszere és pénzverése is modernizálódott, ami gazdasági fejlődéshez vezetett.