Teljes neve: Antal Kelemen Tivadar Mária József János Nepomuk Ferenc Xavér Alajos Januárius
Született: 1755. december 27., Drezdában
A Wettin-ház Albert-ágából származott
Édesapja: Frigyes Keresztély szász választófejedelem
Édesanyja: Mária Antónia Walpurga bajor hercegnő
Bátyja: I. Frigyes Ágost, Szászország első királya
Első felesége: Savoyai Mária Karolina – fiatalon, gyermek nélkül hunyt el.
Második felesége: Mária Terézia Jozefa osztrák főhercegnő – négy gyermekük született, de mind korán meghalt.
1827. május 5-én lépett trónra bátyja halála után, 71 évesen lett király, politikai tapasztalata kevés volt. Uralkodása alatt nem kezdeményezett jelentős reformokat.
A francia júliusi forradalom (1830) hatására Szászországban is zavargások törtek ki. A polgárság alkotmányos reformokat követelt. Antal király engedett a nyomásnak: Bernhard von Lindenau lett miniszterelnök. Unokaöccsét, Frigyes Ágostot társuralkodóvá nevezte ki, aki fokozatosan átvette az államügyeket.
1836. június 6-án hunyt el Pillnitzben, 80 éves korában. Utódja: unokaöccse  II. Frigyes Ágost.

I. Antal (Anton Clemens Theodor Maria Joseph) 1827-ben lépett trónra bátyja, I. Frigyes Ágost halála után.
A Szász Királyság ekkor a Német Államok egyik tagállama volt, és saját pénzverési joggal rendelkezett.
Uralkodása alatt nem történt jelentős gazdasági reform, de a pénzverés folytatódott a korábbi hagyományok szerint.
A Szász Királyság pénzneme ebben az időszakban a szász tallér volt.
A tallér rendszerben többféle címletet vertek, például: 1 tallér, 1/2 tallér, 1/6 tallér – például egy 1827-es ezüst 1/6 tallér érme, amely .521 finomságú ezüstből készült.
Az érméken gyakran szerepelt: I. Antal király portréja vagy profilja, a verési évszám, a Szász Királyság címere vagy más heraldikai motívumok.
Az I. Antal által veretett érmék ma már ritkaságnak számítanak, különösen a jó állapotú példányok.
Gyűjtők körében keresettek, különösen az ezüst tallérok, amelyek szépen kidolgozottak és történelmi értékkel bírnak.
Az érmék stílusa tükrözi a klasszicista művészet hatását, amely a 19. század elején volt jellemző.