X. Kónsztantinosz, eredeti nevén Kónsztantinosz Dukasz, 1006-ban született Anatóliában. 1059. november 24-én lett Bizánc császára, miután I. Iszaakiosz lemondott. Uralkodása idején a birodalom számos kihívással szembesült, és a császárság hatalmának gyengülése miatt több támadás érte a birodalmat.
Kónsztantinosz uralkodása alatt a bizánci állam rendkívül nehéz helyzetbe került. A katonai kiadások növekedése és a bevétel csökkenése miatt az állam pénzügyi helyzete egyre romlott. . A feudalizmus terjedése és az egyház hatalmas adományai is hozzájárultak az állam anyagi nehézségeihez.
1060-ban a normannok, vezetőjük Robert Guiscard, elragadták Reggio és Taranto városait, ami tovább rontotta a bizánci hatalom helyzetét. Kónsztantinosz uralkodása 1067. május 22-én ért véget, amikor elhunyt.

X. Kónsztantinosz, más néven X. Konstantin, a Bizánci Birodalom császára volt 1059-től 1067-ig. Uralkodása alatt jelentős változások történtek a birodalom pénzügyi rendszerében és a pénzverésben.
Az ő uralkodása alatt a bizánci pénzrendszer fokozatosan áttért a fémalapúra, és a régi bronzfémpénzek helyét átvette a réz- és ezüstfémpénz. Az egyik legjelentősebb változás az volt, hogy a régi nomisma helyett új pénzt vezetett be, amelyet "basilikon" néven ismertek.
A pénzverési reform célja az volt, hogy stabilizálja a gazdaságot és visszaszorítsa a hiperinflációt, amely a korábbi évtizedekben jelentős problémát jelentett. Az új pénzt azonban nem sikerült teljesen elfogadtatni, és a régi pénzek továbbra is forogtak.
X. Kónsztantinosz pénzverésének egyik jellegzetessége a császár és a családja portréjainak ábrázolása volt a pénzeken ami a korabeli hagyományoknak megfelelő volt.