XIV. Benedek pápa, eredeti nevén Prospero Lorenzo Lambertini, 1675. március 31-án született Bolognában. Kiváló egyházjogász volt, és 1726-ban bíborosnak nevezték ki. 1740. augusztus 17-én választották meg pápává, és augusztus 25-én foglalta el hivatalát.
Pápasága alatt több fontos intézkedést hozott, többek közöt a kúriai hivatalok újjászervezését és új Indexet adott ki. Tudományos munkássága is jelentős szerepet játszott, a legismertebb a De servorum Dei beatificatione et beatorum canonisatione című műve, amelyet még bolognai érsekként írt.
1741-ben konkordátumot kötött Nápollyal, 1753-ban pedig Spanyolországgal. 1751-ben elítéltette a szabadkőművességet, és számos egyházi reformot vezetett be.
1758. május 3-án hunyt el Rómában.

XIV. Benedek pápa 1740 és 1758 között uralkodott a Szentszéken. Ezen időszak alatt a Vatikán pénzverése a korábbi évtizedekhez hasonlóan folytatódott. A pápaság fő pénzverdéje Rómában, a Szent Péter-bazilika közelében, a Castel Sant'Angelo-ban működött.

A pápai pénzek ezüstből és aranyból készültek. Az ezüstpénzek közül a leggyakrabban vertek scudókokat és kreuzereket. Az aranypénzek között a legjelentősebbek a piastre és a zecchini voltak.
A pápai pénzek éremképét általában a pápa ábrázolása, valamint a pápai címer és mottó alkotta. A feliratak latin nyelven készültek.
XIV. Benedek pápa pénzverése a következő fő jellemzőkkel bírt:
A pénzek minősége jó volt, és az éremkép is gondosan kidolgozott.
A pápaság fő pénzverdéje, a Castel Sant'Angelo-i pénzverde korszerű eszközökkel rendelkezett.

A pápai pénzek széles körben elterjedtek a 18. századi Európában.
A XIV. Benedek pápa által veretett pápai pénzek ma is gyűjtői darabok, és jelentős értékkel bírnak.