II. Albert (1298. december 12., Habsburg – 1358. augusztus 16., Bécs) osztrák herceg volt, aki 1330-tól uralkodott. Ő I. Albert német király fia, és a Habsburgok ősi várában Svájcban született. Miután bátyja, Frigyes, meghalt, öccsével, Ottóval, együtt ő lett az összes Habsburg birtok ura.
Albert 1324. február 15-én vette feleségül Pfirti Johannát, III. Ulrich pfirti gróf lányát. Hat gyermekük született. Albert hatalmát tovább erősítette felesége öröksége, amely több német várost foglalt magában. Ezenfelül még Karintiát és Karniolát is megszerezte Vak János cseh királytól. Albert növekvő hatalmát jelzi az is, hogy 1335-ben XII. Benedek pápa őt kérte meg, hogy járjon közben a Bajor Lajos német-római császárral fennálló egyházi vitában. Ő alapította a Habsburg család „Albert ágát”, hogy biztosítsa Ausztria nagyhatalmi szerepét a jövőben is. Albert hat gyermeket nevelt, köztük IV. Rudolfot, aki később örökölte a címet.
Nem sokkal Albert halála után ketté szakadt a Habsburg-dinasztia, amely csak I. Miksa idején egyesült újra. Többek között ez a megosztottság eredményezte később a Pragmatica sanctiót is.

II. Albert herceg (1308-1358) 1330-ban lett Osztrák Herceg, és 1358-ban bekövetkezett haláláig uralkodott. Uralkodása alatt az Osztrák Hercegség pénzverése jelentős fejlődésen ment keresztül.

Albert herceg első pénzverései még a hagyományos, arany, ezüst és rézpénzeket tartalmazták. Azonban hamarosan elkezdte bevezetni a saját, új pénznemeit. 1330-ban bevezette a "pfennig" nevű rézpénzt, amely a későbbiekben az Osztrák Hercegség általános fizetőeszközévé vált. 1336-ban bevezette a "grosschen" nevű ezüstpénzt, amely szintén fontos pénznem lett az Osztrák Hercegségben.

Albert herceg pénzverései nemcsak a típusukban, hanem a minőségükben is jelentős fejlődést mutattak. A pénzek előállításához jobb minőségű fémeket használtak, és a vésések is pontosabbak és részletesebbek lettek.
II. Albert herceg pénzverései jelentősen hozzájárultak az Osztrák Hercegség gazdasági fejlődéséhez. A pénzek egységesítették a fizetőeszközöket az Osztrák Hercegségben, és növelték a kereskedelem és a gazdaság hatékonyságát.

Albert herceg pénzverései közül a legismertebbek a következők:
"Pfennig" rézpénz: Albert herceg első pénzverése, amely 1330-ban jelent meg.
"Grosschen" ezüstpénz: Albert herceg második pénzverése, amely 1336-ban került forgalomba.
"Ducat" aranypénz: Albert herceg harmadik pénzverése, amely 1338-ban jelent meg.
A "Ducat" aranypénz különösen fontos pénznem volt, mivel az Osztrák Hercegség későbbi uralkodói is verték.