III. Mihály Obrenović, más néven Mihailo Obrenović, 1823. szeptember 16-án született Kragujevacban, és 1868. január 10-én hunyt el Belgrádban. Ő volt Szerbia fejedelme két különböző időszakban: 1839-től 1842-ig, majd 1860-tól haláláig1.

1839-1842 közötti uralkodása: Mihály II. Milán halála után lépett a trónra. Azonban 1842-ben egy felkelés miatt száműzetésbe kényszerült1. Ebben az időszakban sokat utazott, és végül 1858-ban tért vissza Szerbiába, amikor édesapja, Miloš Obrenović másodszor is trónra lépett.

1860-1868 közötti uralkodása: Miloš halála után ismét Szerbia fejedelme lett. Ebben az időszakban fokozatosan megszabadította Szerbiát a török uralomtól1. 1866-ban létrehozta a Balkán-szövetséget az Oszmán Birodalom ellen, de az hamarosan összeomlott. Belpolitikájában a jogrendszer reformját, a választási törvények megváltoztatását és a reguláris hadsereg szervezését tartalmazta1. 1862-ben állami jelzélogbankot alapított, majd 1864-ben létrehozta a Szerb Tudományos Társaságot. 1868-ban megszervezte az első szerb pénzrendszerét és alapította a nemzeti színházat, de még abban az évben meggyilkolták1.

Mihály Obrenović uralkodása alatt Szerbia jelentős fejlődést tapasztalt, és sokat tett a nemzet számára.

III. Mihály szerb fejedelem (1823-1868) két alkalommal is uralkodott Szerbiában, először 1839-től 1842-ig, majd 1860-tól haláláig.

Pénzverése mindkét időszakban a szerb dinár volt, amelyet 1835-ben vezetett be édesapja, Miloš Obrenović. A dinár ezüstből és rézből készült, és különböző címletekben forgott, például 1, 2, 5, 10, 20, 50 és 100 paras. A pénzeken általában Mihály fejedelem arcképe, címere, neve és uralkodási éve szerepelt. A pénzverés helye Belgrád volt, ahol egy korszerű pénzverde működött.

Mihály fejedelem pénzverése a szerb nemzeti önállóság és gazdasági fejlődés jelképe volt.