II. Lajos, a „Mesekirály” vagy „Hattyúkirály” néven ismert uralkodó, Bajorország trónján állt 1864-től egészen 1886-os tragikus haláláig. Uralkodása nem katonai vagy politikai sikereiről vált híressé, hanem különleges személyisége, művészetimádata és lenyűgöző kastélyai révén.
1864-ben, apja II. Miksa halála után, mindössze 18 évesen lett Bajorország királya.
Kezdetben aktív volt, hamar háttérbe vonult a politikától. Támogatta Poroszországot a német egység megteremtésében, de Bajorország függetlensége fokozatosan megszűnt.
Lajos rajongott Wagner zenéjéért, mecénásként segítette a zeneszerzőt, még akkor is, amikor politikai körök ellenezték.
Fantáziavilágát épületekben valósította meg:
Neuschwanstein – a legismertebb, mesébe illő kastély, amely Walt Disney-t is megihlette.
Linderhof – a Napkirály stílusában épült, egyetlen teljesen befejezett palotája.
Herrenchiemsee – Versailles mintájára készült, de sosem fejezték be teljesen.
Schachen – alpesi vadászkastély, keleti stílusú belsővel.
Az 1880-as évektől egyre inkább visszavonult, csak zenével és építkezésekkel foglalkozott.
Miniszterei őrültté nyilvánították, bár ezt sosem támasztották alá valódi orvosi vizsgálattal.
1886-ban letartóztatták és Berg kastélyába vitték, ahol felügyelet alatt tartották.
1886. június 13-án holtan találták a Starnbergi-tóban, mellette Bernhard von Gudden orvos is meghalt. A halál oka máig vitatott – öngyilkosság, gyilkosság vagy baleset?
2025-ben négy kastélya felkerült a világörökségi listára, elismerve kulturális és történelmi jelentőségüket.
Bár életében sokan őrültnek tartották, ma már inkább romantikus álmodozóként emlékeznek rá, aki a szépséget és művészetet helyezte mindenek fölé.

II. Lajos bajor király 1864-től 1886-ig uralkodott, és uralkodása alatt jelentősen megnövekedett a bajor pénzverési tevékenység. A király nagy rajongója volt a művészetnek és a kultúrának, és ezt az érdeklődését a pénzverésen keresztül is kifejezte. A bajor verdékben számos új, díszített pénzérmét vertek . Ezek az érmék nagy népszerűségnek örvendtek a gyűjtők körében, és hozzájárultak a bajor pénzverés nemzetközi hírnevéhez.

II. Lajos király uralkodása alatt a bajor pénzverésben a következő változások történtek ,megnőtt a verési mennyiség, megváltozott a verési technológia. A király uralkodása alatt vezették be a hengerverést, amely lehetővé tette a nagyobb mennyiségű és jobb minőségű érmék verését.
Megnőtt a díszített érmék verése. Lajos király nagy figyelmet fordított az érmék esztétikai értékére, és számos új, díszített pénzérmét tervezett.

A bajor pénzverés a 19. század végén élte virágkorát, és ennek nagy részét II. Lajos királynak köszönheti. A király uralkodása alatt a bajor verdékben vertek számos olyan érmét, amely ma is a világ egyik legkeresettebb gyűjtői darabja.

Íme néhány konkrét példa a II. Lajos által tervezett díszített pénzérmékre:
1864-es 20 pfénigés ezüstpénz, amelyen a király arcképe és a bajor címer látható.
1865-ös 5 márkás aranypénz, amelyen a király és a királyné arcképe látható.
1871-es 50 márkás aranypénz, amelyen a győztes Sedani csata emlékét őrzi.

Ezek az érmék nemcsak a bajor pénzverés, hanem a 19. századi pénzverés remekei is.