Mária Terézia 1717 májusában született Bécsben és Ausztria császárnője ill. Magyarország királynője volt 1740 és 1780 között. Édesanyja, Erzsébet Krisztina magyar királyné, míg édesapja, VI. Károly német-római császár volt. Terézia őt követte trónörököséül, miután a női örökösödést elfogadták a Habsburg-házon belül. Azonban apja halála után, II. Frigyes porosz király és más riválisok megkérdőjelezték jogait a trónra, és háborúba kezdtek ellene. Mária Terézia hűséges hadseregével sikeresen megvédte birodalmát a porosz inváziótól, és végül békét kötött velük.

Azonban nem elégedett meg azzal, hogy egyszerűen megóvta fenntartóságát: ambiciózus reformokat vitt véghez és megerősítette az államhatalmat. Megpróbálta korszerűsíteni a gazdaságot, támogatta a manufaktúrákat és a gyártókat. Továbbá kiterjesztette az iskolák hálózatát és javított az oktatás minőségén is. Sokat tett a magyar nemzetért is: erősítette az ország törvényeit és megtartotta a hagyományos magyar jogot.

A császárnő maga is nagy családi életet élt. 16 gyermeke született, köztük II. József császár, aki később utódja lett és tovább folytatta a reformokat a birodalomban.

Mária Terézia 1780-ban halt meg. Még ma is tiszteletet érdemlő alakja az osztrák és magyar történelemnek, uralkodását sokan azonosítják a birodalom virágkorával. 

Mária Terézia királynő négy évtizeden átívelő uralkodása jelentős változást hozott a birodalom pénzügyeiben. Az évekig elhúzódó háborúskodáshoz, majd azt követően a gazdasági, közigazgatási, katonai és kulturális reformok megvalósításához nagymennyiségű pénzre volt szükség, amelyhez azonban nem állt rendelkezésre megfelelő mennyiségben nemesfém.

A pénzrendszer reformjának fő csapásiránya a réz aprópénzek (rézkrajcárok) és papírpénzek kibocsátása lett. A birodalom pénzügyi egységesítése 1766-ban tovább folytatódott. A hagyományos verdejegyek helyett a birodalom szempontjából fontossági sorrendbe állított verdék ábécé-rendben kapták betűjelüket, ami ettől kezdve verdejegyül is szolgált. Az A-t Bécs kapta, a B-t Körmöcbánya, a C-t Prága. Gyulafehérvár jele E, Nagybányáé pedig G lett. Az ábécé szerint jelölésrendszer a kiegyezésig volt érvényben.

A magyar pénz- és éremművészetben Mária Terézia intézkedései hoztak jelentős változást. Az Ausztria és Bajorország között létrejött egyezmény alapján a konvenciós pénzláb értelmében verték a „magyar” pénzt is Körmöcbányán, Szomolnokon, Nagybányán, Oravicabányán és Gyulafehérváron.

Dénárt utoljára Mária Terézia veretett, 1766-ban, 1786-ban az aranyforintok verését is megszüntették. Emlékpénzei magas művészi minőséggel és szaktudással készültek, a barokk művészet teljes pompájában. Alapvető pénzügyi változást Mária Terézia uralkodása (1740-80) hozott. Mária Terézia után polturát és dénárt többé nem vertek.