Helena Augusta, a Római Birodalom egyik jelentős személyisége, Konstantin császár anyja volt, aki az első keresztény császárként ismert.
Helena körülbelül 250 körül született, valószínűleg Bithynia területén (ma Törökország).
Konstantin megtérése után ő is keresztény lett, és fontos szerepet játszott a keresztény közösség támogatásában.
A hagyomány szerint Helena Jeruzsálembe utazott, hogy megtalálja a Szent Kereszt darabjait.
Állítólag megtalálta a Golgotán a keresztet, és építtetett egy templomot a helyszínen.
Helena 80 éves korában halt meg, valószínűleg 329-ben.
Helena Augusta élete és hite mély nyomot hagyott a kereszténység történetében. Ő volt az első keresztény császárné, és emléke még mindig él a keresztény hagyományokban és művészetben.

Helena Augusta császárné, Konstantin császár anyja, 324-től 329-ig, fia haláláig uralkodott a Római Birodalomban. Ebben az időszakban számos pénzt veretett, amelyeken az uralkodóként való státuszát hangsúlyozta.

A pénzek előlapján Helena portréja látható, gyakran a következő feliratokkal: "AVG. HELEN(A)" (A legfelsőbb császárné Helena) vagy "CONSTANTINI AVG(usti) MATER" (Konstantin császár anyja). A hátlapon gyakran az uralkodó család szimbólumai láthatók, például a kereszt vagy a császári Aquila (sas).

Helena pénzei a Római Birodalom késő antik művészetének fontos alkotásai. A portrék finoman kidolgozottak, és a császárné hatalmát és méltóságát sugározzák. A hátlapon látható szimbólumok pedig a birodalom új, keresztény hitre tért korszakának kezdetét jelzik.
Helena pénzei a Római Birodalom numizmatikai gyűjteményeinek fontos részét képezik.