Abdullah ibn Abdul-Aziz Al Saud, Szaúd-Arábia királya, 1924. augusztus 1-án született Rijádban. Apja, Abdul-Aziz ibn Szaúd, az alapítója a modern Szaúd-Arábiának , anyja pedig Fahda bint Asi Al Shuraim1. Abdullah az apja tizedik fia volt.
Abdullah már fiatalon aktív szerepet játszott a kormányzatban. 1961-ben Mekka polgármesterévé nevezték ki, majd 1962-től a Szaúdi Nemzeti Gárda parancsnokává nevezték ki, ezt a pozíciót 2010-ig töltötte be1. 1975-ben, miközben Khalid ibn Abdul-Aziz király trónra lépett, Abdullahot kinevezték trónörökösként.
1995-ben, miközben Fahd király súlyos agyvérzést szenvedett, Abdullah ideiglenesen átvette a hatalmat, és a következő években a valós hatalmat gyakorolta az ország irányításában. 2005. augusztus 1-én Fahd halálával Abdullah trónra lépett.
Uralkodása alatt Abdullah jelentős reformokat vezetett be Szaúd-Arábiában. Intézte a gazdasági reformokat, amelyek közé tartozott a szabályozások felszámolása, a külföldi befektetések támogatása és a privatizáció. 2005-ben az ország első önkormányzati választásokat tartott, amelyekre felnőtt férfiak szavazhattak.
Abdullah 2015. január 23-án hunyt el, és fia, Salman ibn Abdul-Aziz követte a trónon.

Abdullah ibn Abdul-Aziz 2005-2015-ig volt Szaúd-Arábia királya. Pénzverése során többféle érmét és bankjegyet bocsátott ki, amelyek a szaúdi riyal nevű pénznemet képviselték. A pénzeken általában az ő neve, a királyság neve, a kiadás éve és az iszlám hitvallás szerepelt arab nyelven. A bankjegyek hátoldalán különböző szaúdi épületek, tájak és szimbólumok voltak láthatók. A pénzverés célja az volt, hogy erősítse a szaúdi nemzeti identitást és a vallási hűséget.
Néhány példa Abdullah király pénzverésére:
1 riyal érme (2005): az érme előoldalán a király neve, a királyság neve és a hitvallás áll, a hátoldalán pedig a kiadás éve és a szaúdi címer, amely egy pálmafa és két kard.
5 riyal érme (2010): az érme előoldalán a király neve, a királyság neve és a hitvallás áll, a hátoldalán pedig a kiadás éve és a Kaaba, Mekka legfontosabb szentélye.
10 riyal bankjegy (2007): a bankjegy előoldalán a király neve, a királyság neve és a hitvallás áll, a hátoldalán pedig a szaúdi királyi palota, Rijád főváros épülete.
50 riyal bankjegy (2007): a bankjegy előoldalán a király neve, a királyság neve és a hitvallás áll, a hátoldalán pedig a Madain Saleh nekropolisz, amely az ókori nabateusok városa volt.
100 riyal bankjegy (2007): a bankjegy előoldalán a király neve, a királyság neve és a hitvallás áll, a hátoldalán pedig a Nabawi mecset, Medina második legfontosabb szentélye.
500 riyal bankjegy (2007): a bankjegy előoldalán a király neve, a királyság neve és a hitvallás áll, a hátoldalán pedig a Haram mecset, Mekka legfontosabb szentélye.