V. Károly 1500-ban született Gent egy városában. Apja a Habsburg-házból származó osztrák főherceg és a kasztíliai királyi herceg, Szép Fülöp.

1516-ban örökölte a spanyol trónt és 1519-ben német-római császárrá választották.

Regnálása alatt volt a reformáció, a német parasztháború és a mohácsi csata, amikor is a törökök igen nagy pusztítást hagytak hazánkban, Magyarországon. Ugyanakkor V. Károly császár birodalma ebben az időben érte el a legnagyobb kiterjedését.

Károly az abszolutizmus híve volt, szerette volna spanyol mintára centralizálni birodalmát, de ebben mindvégig akadályozták a függetlenedő német fejedelmek. Komoly ellenfélnek bizonyult még I. Ferenc francia király is, aki folyamatosan szövetkezett ellene.

Károly 1558-ban halt meg. Utódja fia, II. Fülöp lett.

V. Károly 1519-ben, 15 éves korában lett a Német-római Birodalom császára, majd 1520-ban Spanyolország és Nápoly királya is. Ez a három korona egyesítése a Habsburg Birodalom létrejöttét jelentette, amely Európa legnagyobb birodalma lett.

Károly pénzverése ezt a hatalmi növekedést tükrözte. A császári pénzverőhelyeken elkezdték verni a császári címert és a Habsburg-dinasztia jelvényeit ábrázoló érméket. A spanyol és a nápolyi pénzverőhelyeken is hasonló változást figyelhetünk meg.

Magyarországon V. Károly 1521-ben lett király. A körmöci pénzverőhelyen ekkor kezdték el verni a császári címert és a Habsburg-dinasztia jelvényeit ábrázoló érméket.

V. Károly pénzverése fontos lépés volt a Habsburg Birodalom létrejöttében és a magyarországi Habsburg uralom megszilárdításában.

A pénzverőhelyeken arany dukát és forint, ezüsz tallér és garas, valamint bronz krajcár készült.