Károly Tivadar (Drogenbos, 1724. december 11. – nymphenburgi kastély, 1799. február 16.) pfalzi választófejedelem 1742 és 1777 és bajor választófejedelem 1777 és 1799 között, bajor herceg, a Wittelsbach-ház tagja volt
1777-ben lépett trónra, miután a Wittelsbachok bajor (ifjabbik) ága kihalt, és ő örökölte a bajor trónt egy 1724-es dinasztikus szerződés értelmében.
Mint választófejedelem, Károly Tivadar aktív szerepet vállalt a bajor politikában és támogatta a művészeteket és tudományokat.
1778-ban robbant ki a bajor örökösödési háború, és ebben az évben Károly Tivadar átköltözött Mannheimből Münchenbe.
1799. február 12-én Károly Tivadar agyvérzést kapott és elhunyt. Halálával kihalt a Wittelsbachok pfalz-sulzbachi ága, így Churpfalz-Baiern a dinasztia pfalz-zweibrückeni ágára szállt. Károly Tivadar utódja IV. Miksa (József) pfalz-zweibrückeni herceg lett, aki később, 1806-ban Napóleon császár szövetségeseként I. Miksa néven Bajorország királyává emelkedett.
Károly Tivadar kétszer nősült. Első hitvese Erzsébet Auguszta hercegnő volt, III. Károly Fülöp pfalzi választófejedelem legidősebb unokája, akit 1742. január 17-én vett feleségül. Egy gyermekük született (Ferenc Lajos József, 1761. június 28-29.), aki csak néhány napig élt. Erzsébet Auguszta 1794. augusztus 17-én meghalt.
Károly Tivadar másodszor 1795. február 15-én nősült meg, Mária Leopoldina főhercegnőt vette feleségül, aki azonban nem szült örököst, csaknem fél évszázaddal élte túl idős férjét.

II. Károly Tivadar herceg (1724-1799) a Wittelsbach-ház tagja volt, aki 1742-től Pfalz választófejedelme, 1777-től pedig Bajorország választófejedelme is lett.
II. Károly Tivadar pénzverése a 18. század végén a német államok között a legfejlettebbnek számított, mivel a herceg nagy figyelmet fordított a pénzügyi reformokra, a pénzverés szabályozására és a hamisítás elleni küzdelemre.
A herceg pénzverése több helyszínen folyt. A pénzverő mesterek a herceg címerét, nevét, rangját és uralkodási idejét vésték a pénzérmékre, valamint a pénzverő helyének jeleit és a pénzverő mesterek monogramjait.
A herceg pénzverése különböző fémből készült pénzérméket bocsátott ki, mint például arany, ezüst, réz, billon (réz-ezüst ötvözet) és vellón (réz-ón ötvözet). A pénzérmék értéke a fémtartalomtól és a súlytól függött, és a német birodalmi pénzrendszer szerint határozták meg.
II. Károly Tivadar pénzverése által kibocsátott pénzérmék közül a legismertebbek a következők.
A ducat (ducatus) egy aranyból készült pénzérmé volt, amelynek értéke 24 kreuzer volt. A pénzérmén a herceg arcképe és címere látható, valamint a felirat: CAR. THEOD. D. G. C. P. R. V. B. D. S. R. I. A. & EL. L. L. (Károly Tivadar, Isten kegyelméből Pfalz és Bajorország választófejedelme, a Német-Római Birodalom főhercege és elektora, Lotharingia és Leuchtenberg földesura).
A taler (thaler) egy ezüstből készült pénzérmé, amelynek értéke 60 kreuzer volt. A pénzérmén a herceg címerét és a pénzverő helyének jeleit láthatjuk, valamint a felirat: CAR. THEOD. D. G. C. P. R. V. B. D. S. R. I. A. & EL. L. L. .
A kreuzer (crucis) egy billonból vagy vellónból készült pénzérmé volt, amelynek értéke 1/60 taler volt. A pénzérmén a herceg címerét és a pénzverő helyének jelei látható, valamint a felirat: CAR. THEOD. D. G. C. P. R. V. B. D. S. R. I. A. & EL. L. L.
A pfennig (denarius) egy rézből készült pénzérmé volt, amelynek értéke 1/240 taler volt. A pénzérmén a herceg címerét és a pénzverő helyének jeleit láthatjuk, valamint a felirat: CAR. THEOD. D. G. C. P. R. V. B. D. S. R. I. A. & EL. L. L.