I. János Albert, a Jagelló-ház tagja, Lengyelország királya volt 1492 és 1501 között.
IV. Kázmér és Habsburg Erzsébet második fiaként, anyai ágon Albert magyar király unokájaként született.
János Albertot 1492. szeptember 23-án koronázták Lengyelország királyává Krakkóban. Uralkodása alatt megerősödött a lengyel nemesi országgyűlés (szejm), és kiterjedt törvényhozói hatalommal ruházta fel a Szejmet.
János Albert megpróbálta megszerezni a magyar koronát is. Rákos-mezőig hatolt, de végül Kinizsi Pál és Báthory István erdélyi vajda csapatai kiverték az országból. Kénytelen volt lemondani trónigényéről.
Uralkodása alatt a törökök elfoglalták Kilia és Belgorod városokat a Fekete-tenger partján. János Albert hadjáratot vezetett Moldvába, de a koźmini csatában súlyos vereséget szenvedett.
1498-tól 1501-ig a királyt lekötötte a tatár támadások visszaverése Lengyelország keleti határainál. Halála előtt arra kényszerült, hogy megszállja engedetlen hűbéresének, Szász Frigyesnek, a Német Lovagrend nagymesterének poroszországi birtokait.

János 1501. június 17-én halt meg a lengyelországi Toruńban. Felesége nem volt, utódai nem maradtak, ezért halála után a trón öccsére, Sándorra szállt.

János Albert élete és uralkodása sok izgalmas eseményt tartogatott, és hozzájárult a lengyel történelem alakulásához. Nyughelye a Waweli székesegyházban található.

I. János Albert lengyel király 1492 és 1501 között uralkodott, és a Jagelló-ház tagja volt. Pénzverése során többféle érmét bocsátott ki, amelyek közül a legjellemzőbbek a következők voltak:
A denár (lengyelül: denar) egy kis ezüstérme volt, amelyet a király apja, IV. Kázmér vezetett be 1484-ben. A denár egyik oldalán a király címere, a másikon pedig a Szent György-sárkányölő ábrázolása volt látható. A denár értéke 1/60 aranyforintnak felelt meg.

Az aranyforint (lengyelül: złoty) egy nagy értékű aranyérme volt, amelyet a király 1496-ban vezetett be. Az aranyforint egyik oldalán a király portréja, a másikon pedig a lengyel címer volt látható. Az aranyforint értéke 60 denárnak felelt meg.

A fél aranyforint (lengyelül: półzłoty) egy kisebb értékű aranyérme volt, amelyet a király 1498-ban vezetett be. A fél aranyforint egyik oldalán a király portréja, a másikon pedig a lengyel címer volt látható. A fél aranyforint értéke 30 denárnak felelt meg

A gros (lengyelül: grosz) egy közepes értékű ezüstérme volt, amelyet a király 1499-ben veretett.  A gros egyik oldalán a király címere, a másikon pedig a lengyel címer látható. A gros értéke 3 denárnak felelt meg.