II. Miksa Emánuel bajor választófejedelem, a Wittelsbach-ház tagja, 1679-től 1706-ig, majd 1714-től 1726-ig uralkodott Bajorországban. Született 1662. július 11-én Münchenben, és ugyanott hunyt el 1726. február 26-án. Édesapja a Wittelsbach-házból való Ferdinánd Mária bajor választófejedelem (1636–1679) volt, I. Miksa bajor választófejedelem (1573–1651) és Mária Anna osztrák főhercegnő (1610–1665) fia, II. Ferdinánd német-római császár unokája.
Édesanyja Henrietta Adelheid savoyai hercegnő (Adelaide Enrichetta di Savoia, 1636–1676) volt, I. Viktor Amadé savoyai herceg (1587–1637) és Krisztina Mária francia királyi hercegnő (1606–1663) leánya, IV. Henrik francia király unokája, XIII. Lajos király unokahúga.
Szülei házasságából nyolc testvér született, de csak négyen érték meg a felnőttkort.
Élete során számos jelentős eseményben vett részt. 1683-ban részt vett a törököktől ostromolt Bécs felmentésében, majd főhadparancsokként a török ellen vezetett hadjáratokat Magyarországon. Sikeres hadvezérként tevékenysége jelentős hatással volt a korabeli Európa politikai viszonyaira.
Miksa Emánuel két alkalommal házasodott. Első felesége Habsburg Mária Antónia főhercegnő volt, második házasságát Terézia Kinga lengyel királyi hercegnővel kötötte. Gyermekei közül többen is fontos szerepet töltöttek be a későbbiekben, VII. Károly német-római császár és I. Kelemen Ágost kölni hercegérsek.
Miksa Emánuel mecénásként is tevékenykedett, támogatta a művészeteket és a tudományokat, így hagyományt teremtve a bajor kultúra fejlődésében.
Uralkodása alatt a bajor pénzverésben is jelentős változások történtek. Bevezette az új bajor aranyat, a dukátot, amely 3,5 gramm aranyból készült és 986 ezrelékes finomságú volt.
II. Miksa Emánuel életét és uralkodását a spanyol örökségért folytatott harcok is meghatározták. A spanyol Németalföld királyi főkormányzójaként tevékenykedett 1692 és 1706 között, majd 1704 és 1706 között ismét betöltötte ezt a pozíciót.
Utolsó éveiben a bajor trónon fia, Károly Albert követte, aki későbbi uralkodása során Bajorország királyává koronázta magát. Miksa Emánuel öröksége máig érezhető Bajorországban, hiszen uralkodása alatt tett intézkedései és kulturális befolyása jelentős mértékben formálta meg a régió identitását.

II. Miksa Emánuel bajor választófejedelem 1679-től 1706-ig, majd 1714-től 1726-ig uralkodott. Uralkodása alatt a bajor pénzverésben jelentős változások történtek.

1679-ben Miksa Emánuel bevezette az új bajor aranyat, a dukátot. A dukát 3,5 gramm aranyból készült, és 986 ezrelékes finomságú volt. A dukátot a következő évtizedekben számos más országban is elfogadták fizetőeszközként.

Miksa Emánuel uralkodása alatt a bajor ezüstpénzek is jelentős változásokon mentek keresztül. 1692-ben bevezette az új bajor tallért, amely 29,25 gramm ezüstből készült, és 900 ezrelékes finomságú volt. A tallér a következő évtizedekben a Német-római Birodalom egyik legnépszerűbb fizetőeszközévé vált.

Miksa Emánuel uralkodása alatt a bajor pénzverésben a következő címletek voltak forgalomban:
Arany: dukát, féldukát, negyeddukát, ezüst: tallér, féltallér, negyedtallér, krajcár, réz: kreuzer, groschen.

Miksa Emánuel pénzverése jelentősen hozzájárult a bajor pénzügyi stabilitáshoz és a bajor pénznem nemzetközi elismertségéhez.

Íme néhány konkrét példa II. Miksa Emánuel pénzeire:

1692-es bajor tallér, előlapján a választófejedelem arcképe, hátlapján pedig Szent György győzelmét ábrázoló jelenet látható.
1715-ös bajor 1 krajcár, előlapján a választófejedelem monogramja, hátlapján pedig a bajor címer szerepel.

II. Miksa Emánuel pénzei ma is jelentős numizmatikai értéket képviselnek.