I. János, teljes nevén Jean Benoît Guillaume Robert Antoine Louis Marie Adolphe Marc d’Aviano, a Nassau–Weilburg-ház ötödik uralkodója volt, és Luxemburg nagyhercege 1964. november 12. és 2000. október 7. között.
János nagyherceg 1921. január 5-én született a luxembourgi Berg-kastélyban. Szülei Félix Bourbon-parmai herceg és Sarolta luxemburgi nagyhercegnő voltak.
Luxemburgban járt általános iskolába, majd gimnáziumi tanulmányait egy Egyesült Királyság-beli kollégiumban fejezte be. A második világháború idején a németek megszállták Luxemburgot, és a nagyhercegi család Portugáliába menekült. János herceg az Université Lavalon tanult Quebec Cityben. Később Ír Gárdistaként részt vett a normandiai partraszállásban, majd Luxemburgba érkezett az angol felszabadító csapatok élén.
János nagyherceg 1953-ban nősült meg Józefína-Šarlotta belga hercegnővel. Ők ketten összesen öt gyermeket neveltek fel: Henrik nagyherceg: Ő lett Luxemburg következő uralkodója János lemondása után, Mária Anett hercegnő: Ő a legidősebb lányuk, és a család egyik legtevékenyebb tagja, Mária Terézia hercegnő: Ő a második lányuk, és a művészetek iránt érdeklődik, György herceg: Ő a harmadik fiuk, és a sport és a kultúra szerelmese, János herceg: Ő a legfiatalabb fiuk, és a tudomány és technológia iránt érdeklődik.
János és Józefína-Šarlotta között erős családi kötelék volt. A nagyherceg és a nagyhercegnő gyakran vettek részt közös eseményeken, és támogatták egymást mind a magánéletben, mind a hivatali teendőkben. János nagyherceg híres volt a jó humoráról és a közvetlenségéről, ami hozzájárult a családi légkörhöz.
1964-ben Sarolta nagyhercegnő lemondott a javára a trónról, és János nagyherceg aktívan vett részt a közéletben. Ő lett a Luxemburgi Olimpiai Bizottság elnöke, és bekerült a Nemzetközi Olimpiai Bizottság elnökségébe is. Uralkodása alatt Luxemburgot nemzetközi pénzügyi központtá alakította.
János nagyherceg szabadidejében előszeretettel síelt, lovagolt és vadászott. Hobbija volt a zene, a műkincsgyűjtés és a kertészkedés. 2000-ben lemondott a címről, és legidősebb fia, Henrik vette át a trónt. Az ő hosszú és érdekes élete méltó emléket hagyott maga után Luxemburgban és az egész világon.
2019. április 23. (98 évesen) hunyt el Luxemburg, Luxembourg-ban, nyughelye Notre-Dame Cathedral.

János nagyherceg 1964-ben lépett trónra, és 2000-ig uralkodott. Ebben az időszakban a luxemburgi pénzverőmű számos új érmét bocsátott ki, amelyek János nagyherceg arcképét ábrázolták.
A legelső ilyen érme a 10 frankos volt, amelyet 1964-ben vertek. Ezt követték a 20 frankos, az 50 frankos, a 100 frankos és a 500 frankos érmék. A 20 frankos érme 1966-ban, a 50 frankos érme 1967-ben, az 100 frankos érme 1968-ban, a 500 frankos érme pedig 1970-ben jelent meg.
A 1970-es években a luxemburgi pénzverőmű újabb érméket bocsátott ki, amelyeken János nagyherceg arcképén kívül az ország címere is szerepelt. Ezek az érmék a 10 frankos, a 20 frankos, az 50 frankos, az 100 frankos és a 500 frankos címeres változatai voltak.
A 1980-as években Luxemburg újabb érméket bocsátott ki, amelyeken János nagyherceg arcképén kívül az ország címere és a nagyherceg monogramja is szerepelt. Ezek az érmék a 5 frankos, a 10 frankos, a 20 frankos, az 50 frankos, az 100 frankos és a 500 frankos monogramos változatai voltak.
A 1990-es években a pénzverőmű újabb érméket veretett, amelyeken János nagyherceg arcképén kívül az ország címere és a nagyherceg monogramja is szerepelt. Ezek az érmék a 2 frankos, a 5 frankos, a 10 frankos, a 20 frankos, az 50 frankos, az 100 frankos és a 500 frankos monogramos változatai voltak.
János nagyherceg 2000-ben lemondott a trónról, és fia, Henrik nagyherceg követte őt. A luxemburgi pénzverőmű azonban továbbra is ver érméket János nagyherceg arcképével, amelyeket emlékérméknek neveznek.
A János nagyherceg arcképével készült luxemburgi érmék népszerűek gyűjtők körében. Ezek az érmék a luxemburgi történelem és kultúra fontos emlékei.