III. Abdullah, Kuvait 1950 és 1965 között uralkodó sejkje volt.
III. Abdullah, Murád II. Szelim legidősebb fia, 1546. július 4-én született Manisában. Édesanyja Nurbanu szultána volt, az uralkodó kedvence.
Édesapját követte a trónon. 1950-ben III. Abdullah sejk uralkodott Kuvaitban, és 1961-ben a brit uralom alól függetlenné vált. Ebben az évben Kuvait kikiáltotta függetlenségét, és az ország önálló államként kezdett működni.
A függetlenség után Kuvaitban megalakult a Nemzetgyűlés, amely a parlament alsóházaként működött. A Nemzetgyűlés tagjai választott képviselők voltak, és részt vettek a törvényhozásban és a politikai döntéshozatalban.
1965-ben Abdullah sejk lemondott a hatalomról, és utódja, III. Sabah sejk vette át a trónt.
III. Abdullah már uralkodása kezdetén a velencei születésű Szafije szultána befolyása alá került. Később a hárem kötötte le teljes figyelmét, és olyan gyakorlatot hozott létre, amelyet a későbbi szultánok is követtek: a hárem falai között élték le szibarita életüket, alig törődve az államügyekkel. Murád már nem is kötött a vallásjog normáinak megfelelő házasságot.
III. Abdullah élete tehát sok kihívással és diplomáciai manőverrel járt, miközben a birodalom hanyatlott.

III. Abdullah sejk, később emír 1950-től 1965-ig uralkodott. Ebben az időszakban Kuvait pénzverése jelentős fejlődést mutatott.
1950-ben Abdullah sejk kiadta az első kuvaiti érméket. Ezek az érmék 1, 5, 10, 20, 50 fillér és 1 dínár értékben készültek, és aranyat, ezüstöt és rézt tartalmaztak.
1951-ben Kuvait csatlakozott a Nemzetközi Valutaalaphoz (IMF), és elkezdte saját pénzét, a kuvaiti dínárt kibocsátani. A dínár arany standardon alapult, és 1 dínár 7,3223 gramm tiszta aranyat ért.
1956-ban Kuvait bevezette az arab számokat a pénzérmékre.
1959-ben jelentek meg az első papírpénzek. A papírpénzek 1, 5, 10, 20, 50 és 100 dínár értékben készültek.
1961-ben Kuvait függetlenné vált Nagy-Britanniától. Ebben az évben Abdullah sejk kiadta az első független kuvaiti érméket. Ezek az érmék 1, 5, 10, 20, 50 fillér és 1 dínár értékben készültek, és rezet és nikkelt tartalmaztak.
1965-ben Abdullah sejk lemondott a hatalomról.
III. Abdullah   pénzverése jelentős fejlődést hozott Kuvait pénzügyi rendszerében.