XI. Piusz pápa, született , Achille Ratti, 1922-től haláláig, 1939-ig vezette a katolikus egyházat. Pontifikátusa időszaka rendkívül mozgalmas és kihívásokkal teli volt, a két világháború közötti időszak eseményei mélyen belfolyásolták a Vatikán életét is.
Ratti már a pápaság előtt is jelentős egyházi szerepet töltött be. A Vatikáni Könyvtár prefektusaként és apostoli nunciuskent szerzett diplomáciai tapasztalatokat, amelyek később pápaként is nagy hasznára váltak.
XI. Piusz pápa nagy hangsúlyt fektetett a hit védelmére és az egyház egységének megőrzésére. Elítélte a modernizmus egyes irányzatait és a szekularizációt.
A pápa a szociális igazságosságért is kiállt, és hangsúlyozta a keresztények társadalmi felelősségét.
A legjelentősebb külpolitikai eredménye a lateráni egyezmény megkötése volt 1929-ben. Ezzel a szerződéssel a Vatikán szuverén államként elismerést nyert, és a római kérdés végre rendeződött.
Az olasz fasizmus felemelkedésével a Vatikánnak bonyolult viszonya alakult ki Olaszországgal. A lateráni egyezmény után a kapcsolatok javultak, de később ismét feszültségek merültek fel a fasizmus egyre nyíltabb antiklerikális politikája miatt.
A harmincas években a német nemzetiszocializmus jelentős kihívást jelentett az egyház számára. XI. Piusz pápa több enciklikát is kiadott, amelyekben elítélte a náci ideológiát és a zsidók üldözését.
XI. Piusz pápa 1939-ben, 81 éves korában hunyt el. Pontifikátusa alatt számos fontos döntést hozott, amelyek az egyház életét hosszú távon is befolyásolták.

XI. Piusz pápa (1857. május 31. – 1939. február 10.) 1922 és 1939 között volt pápa. Pontifikátusát az I. világháború utáni zavaros időszak, valamint a fasizmus és a nácizmus felemelkedése jellemezte.
XI. Piusz pápa uralkodása alatt vert érmék a következők:
Denari
Lire
Vatikáni város

Az érmék a pápa arcképét és címerét, valamint a verés évét viselték. A Vatikáni Város érméin a Szent Péter-bazilika képe is szerepelt. Az érmék ezüstből, aranyból és nikkelből készültek.

XI. Piusz pápa pénzverése fontos szerepet játszott a Vatikán függetlenségének megőrzésében. A pápai állam 1929-ben jött létre a lateráni egyezmények eredményeként, és saját pénznemre volt szüksége ahhoz, hogy szuverenitását fenntartsa, a Vatikán saját pénznemét, a lírát bocsátotta ki. A líra 100 centesre volt osztva. Az érméket a Vatikáni Pénzverde verette.

XI. Piusz pápa által vert érmék ma is gyűjtők körében keresettek.