X. Keresztély, teljes nevén Glücksburg Christian Carl Frederik Albert Alexander Vilhelm, 1870. szeptember 26-án született Koppenhágában, és 1947. április 20-án hunyt el ugyanott. Dánia királyaként 1912. május 14-től uralkodott egészen haláláig, és Izland első és egyetlen királya volt 1918. december 1-jétől 1944. június 17-ig.

Ifjúságát a koppenhágai Charlottenlundi palotában töltötte, VIII. Frigyes dán király és Bernadotte Lujza legidősebb gyermekeként született. A Christiansborg palotában keresztelték meg 1870. október 31-én. Keresztély hercegnek még hét testvére volt. 1889-ben letette a dán egyetemi felvételi vizsgát, és a királyi családban szokásos katonai oktatást kapott, majd az 5. dragonyos ezrednél szolgált. Ezután a randersi tiszti akadémián tanult 1891-től 1892-ig.

1898. április 26-án házasodott össze III. Frigyes Ferenc mecklenburg–schwerini nagyherceg lányával, Alexandrinával. Két fiuk született: Frigyes herceg (1899) és Knut herceg (1900).
Trónra lépése előtt Nizzában tartózkodott, és itt értesült apja, VIII. Frigyes halálhíréről. Hazatérése után X. Keresztély néven lépett trónra. Uralkodása alatt több jelentős esemény is történt, mint például a Schleswig miatt kialakult konfliktus, ami a dán monarchia fejlődésének egyik meghatározó eseménye volt a 20. században.A versailles-i békeszerződés feltételei szerint Schleswig további sorsát népszavazással döntötték el: az egyiket Schleswig északi részén, a másikat Schleswig központjában tartották.
X. Keresztélyt tipikus reneszánsz uralkodónak tartották. Támogatta a művészeteket, udvarában számos külföldi muzsikust tartott, és jól táncolt. Építkezései révén városai fejlődtek és szépültek. Jó nyelvérzéke volt, anyanyelvén kívül németül, latinul, franciául és olaszul is beszélt.

X. Keresztély volt a dán király 1912 és 1947 között. Pénzverés terén érdemei közé tartozik az 1920-as években bevezetett új dán korona, amelyet a király arcképével díszítettek. Az új pénzrendszer az aranystandardra épült, és stabilizálta a dán gazdaságot a világháború utáni időkben.