I. Miklós, teljes nevén Nyikolaj Pavlovics Romanov, a Holstein–Gottorp–Romanov házból származó orosz nagyherceg volt, aki 1825-től haláláig, 1855-ig orosz cárként, lengyel királyként és finn nagyhercegként uralkodott.

Született 1796. július 6-án Gatcsinában, és elhunyt 1855. március 2-án Szentpéterváron. Édesapja I. Pál orosz cár, édesanyja Württembergi Marija Fjodorovna cárné volt. Testvérei között szerepel I. Sándor orosz cár, akit a trónon követett, valamint több más nagyhercegnő és nagyherceg.

Miklós cár uralkodása alatt több jelentős esemény is történt, többek között az 1848-49-es magyar forradalom leverése és a krími háború megindítása. Uralkodása idején a gazdaság és a kulturális élet is jelentős változásokon ment keresztül.

Felesége Poroszországi Sarolta volt, és gyermekeik között találjuk a későbbi II. Sándor orosz cárt, Mária leuchtenbergi hercegnét, Olga württembergi királynét és Alexandra hessen–kassel–rumpenheimi hercegnét.

I. Miklós cár koronázása 1826. szeptember 3-án Moszkvában történt. Nyughelye a Péter–Pál-székesegyházban található. Vallása az orosz ortodox volt.

I. Miklós finn nagyherceg, orosz cár és lengyel király uralkodása idején (1825-1855), a lengyel királyság uralkodójaként is megőrizte a lengyel pénzverés függetlenségét, és továbbra is lengyel érméket veretett. Ezek a lengyel érmék azonban gyakran hasonlóak voltak az orosz érmékhez.

Az orosz birodalom területén az uralkodása idején az arany- és ezüstpénzek mellett rézpénzeket is verettek. Az arany- és ezüstpénzek nagyrészt az orosz rubel denominációt követték.

I. Miklós uralkodása idején néhány pénzügyi reform is bevezetésre került az orosz birodalomban, amelyek befolyásolták a pénzverést és a pénzrendszer működését.