I. Ulászló, lengyelül Władysław III Warneńczyk, 1424. október 31-én született Krakkóban és 1444. november 10-én halt meg Várnán. Ő volt Lengyelország királya 1434-től és Magyarország királya 1440-től haláláig.

Apja II. Ulászló lengyel király, a Jagelló-ház első jelentős uralkodója volt, míg anyja II. Ulászló negyedik felesége, Holszański Zsófia királyné. Ulászló elsőszülött fiúként született, és apja azonnali lépéseket tett a trónöröklés biztosítására. Azonban apjának második házasságából született lánya, Hedvig hercegnő, aki III. Kázmér lengyel király dédunokájaként tartott igényt a lengyel trónra, volt a trónörökös. Ulászló herceg pedig nem volt a lengyel királyi ház, a Piast-dinasztia leszármazottja.

II. Ulászló uralkodása idején Lengyelország Kelet-Európa egyik vezető hatalmává vált. Ugyanakkor a lengyel főpapság és főnemesség is megerősödött. Ulászlónak ezért őket kellett megnyernie célja eléréséhez. Az engedmények megtették hatásukat, és II. Ulászló halála után fiát, III. Ulászlót, Krakkóban lengyel királlyá koronázták. Ekkor még kiskorú volt, így a tényleges hatalmat a királyi tanács és a krakkói püspök, Zbigniew Olesnicki gyakorolta. 1438-ban ismerték el felnőtt korú uralkodónak.

Magyarországon Albert király 1439. október 27-ei halála után újabb trónharcok kezdődtek. Két jelentős párt alakult ki: a Habsburg-pártiak és az Ulászló-pártiak. Végül Ulászlót választották meg magyar királlyá, és 1440-ben Székesfehérváron megkoronázták. Uralkodása alatt a magyar trónon is III. Ulászló néven ismerték el.
1444. november 10-én a várnai csatában vesztette életét Ulászló király. Szimbolikus síremléke a waweli székesegyházban található.

I. Ulászló (Władysław III) Magyarország királya 1440 és 1444 között uralkodott. Uralkodása alatt különböző pénzveréseket hajtott végre, amelyek a korszak gazdasági és politikai viszonyait tükrözték. 

Az aranyforint volt a legfontosabb és legelterjedtebb aranyérméje I. Ulászlónak. Az érme jellegzetes képviselője volt a korabeli aranyvalutának, és rendkívül értékes volt. I. Ulászló pénzeit elődei aranyforintjától a családi címerelemként megjelenő lengyel sas és a litván lovag ábrázolása különbözteti meg markánsan.

Az ezüst dénár volt a legelterjedtebb ezüstpénz I. Ulászló korában. Az érme viszonylag alacsonyabb értékű volt az aranyforinthoz képest.

Az aranypénz pénzlábának viszonylagos stabilitása mellett az ezüstpénzek értéke jelentős ingadozásokat mutatott. I. Ulászló pénzei (1467-ig) például csak 1/4 résznyi ezüstöt tartalmaztak.

I. Ulászló korában a fehér pénznéven is ismert ezüstérmék is forgalomban voltak. Ezek az érmék kisebb értékűek voltak, mint a dénárok.