I. Albert, Belgium harmadik királya, 1875. április 8-án született. Születésekor az Albert Léopold Clément Marie Meinrad nevet kapta. Ő volt Fülöp belga királyi herceg második fia. Nagybátyjának, II. Lipót belga királynak halála után, legközelebbi hozzátartozójaként örökölte a trónt. Nagyapja, I. Lipót volt a független Belgium első uralkodója.

Albert király kiemelkedően népszerű uralkodó volt, aki nemcsak hazájában, de szerte a világon nagy tiszteletnek örvendett. Az első világháborúban is fontos szerepet játszott. A háború kitörésekor átvette a belga hadsereg irányítását és katonáit az Yser (IJzer) folyó mentén kiépített lövészárkokból irányította. A belga kormány Le Havre-ba menekült, míg ő a hadszíntéren maradt. Albert természetesen értesült a német inváziós tervekről, de Belgium semlegessége miatt nem fegyverkezhetett szabadon. Amikor értesítették a Kaiser terveiről, miszerint Belgiumon keresztül szándékozik lerohanni Franciaországot, csak annyit válaszolt: „Egy nemzet uralkodója vagyok, nem egy úté!”.

Albert király 1909. december 23-án tette le az alkotmányos esküt, és uralkodása során számos fontos eseményt és reformot vezetett be. Halála 1934. február 17-én következett be, és nyughelye a Laeken palotában, Brüsszelben található.

Albert király házastársa Erzsébet belga királyné volt, és három gyermekük született: Lipót, Károly és Mária Jozefa.

Albert király emléke méltó maradt, és a belga történelem egy fontos alakja marad.

I. Albert belga király 1909-ben lépett trónra, és 1934-ig uralkodott. A pénzverésben az ő uralkodása alatt jelentős változások történtek, amelyek a 20. század eleji gazdasági és politikai fejlődést tükrözték.

1909-ben Albert király új pénzérme-sorozatot hozott forgalomba, amely a korábbiaknál modernebb és elegánsabb volt. A 25 frankos és az 50 frankos érméket aranyból, az 1 frankos és a 2 frankos érméket ezüstből verték.

1914-ben kitört az első világháború, és Belgium a központi hatalmak ellen harcolt. A háború alatt a pénzverés jelentősen visszaesett. A háború után, 1921-ben Albert király újabb pénzérme-sorozatot hozott forgalomba. A 25 frankos és az 50 frankos érméket aranyból, az 1 frankos és a 2 frankos érméket ezüstből, a 50 centes és a 100 centes érméket pedig rézből verték.

1929-ben beütött a nagy gazdasági világválság, és Belgium is súlyosan érintett volt. A válság következtében a pénzverés ismét visszaesett.

A pénzverésben bekövetkezett változások a 20. század eleji gazdasági és politikai fejlődést tükrözték.