I. Mihály (románul Mihai I al României, Szinaja, 1921. október 25. – Aubonne(wd), 2017. december 5.) II. Károly román király és Ilona görög és dán királyi hercegnő fia, I. Ferdinánd román király unokája, Románia királya 1927-től 1930-ig, valamint 1940-től 1947-ig.
Szinaja városában született 1921-ben. Már hatévesen ő volt hivatalosan az ország uralkodója azt követően, hogy nagyapja, I. Ferdinánd meghalt, apja, Károly herceg pedig lemondott a román trónról, és elhagyta az országot. Mivel 1927-ben még kiskorú volt, helyette régensek uralkodtak. A parlament – régensi rendszerrel szembeni – elégedetlenkedése miatt, II. Károly 1930-ban visszatért az országba és felváltotta Mihályt a trónon, ugyanakkor őt tette meg a trón első számú várományosának és kinevezte Gyulafehérvár nagyvajdájának. 1940-ben Ion Antonescu puccsot hajtott végre, az új kormány pedig a 18 éves Mihályt ültette a trónra a parlament beleegyezése nélkül. Az új király hatalma nagyon korlátozott volt, bár hivatalosan rangok és titulusok sorát birtokolta, az ország irányítását a fasiszta pártvezér, Ion Antonescu gyakorolta.
1944-ben, miközben a szovjet csapatok megközelítették a román határt, Mihály egyre szorosabb kapcsolatokat kezdett ápolni a szövetséges hatalmakkal, olyannyira hogy 1944. augusztus 23-án visszavette a hatalmat, Antonescut letartóztatta, és a román kommunistáknak kiszolgáltatta. Az ország a szövetségesek oldalára állt át, fegyverszünetet kötve velük és hivatalosan is hadba lépett Németország ellen, de a szovjet csapatok ennek ellenére hamarosan megszállták az országot.
1948 júniusában vette feleségül Anna de Bourbon-Parma hercegnőt, akitől öt lánya született.
1947. december 30-án a román kommunisták felszólították a trón elhagyására, és kihirdették a királyság megszűnését és a népköztársaság létrejöttét. Néhány nap múlva le is mondott, és 1948. január 3-án a királyi család számos tagjával együtt kiutasították az országból. Még abban az évben megfosztották állampolgárságától is.

1927-1930: Mihály hatévesen került a trónra, miután nagyapja, I. Ferdinánd meghalt, és apja, II. Károly lemondott. A király helyett három régens gyakorolta a hatalmat. Ebben az időszakban a román pénzverés a korábbi királyi címerekkel és arcképekkel készítette a pénzérméket, de a király neve helyett a „Regatul României” (Román Királyság) feliratot használták. A pénzérmék anyaga ezüst, bronz, nikkel és alumínium volt. A legnagyobb címlet 5 lej volt.
1930-1940: II. Károly visszatért az országba, és visszavette a trónt Mihálytól. A pénzverés újra a király arcképét és címerét használta, valamint a „Carol II Regele României” (II. Károly Románia Királya) feliratot. A pénzérmék anyaga változatlan maradt, de a címletek növekedtek. A legnagyobb címlet 100 lej volt.
1940-1947: Ion Antonescu puccsot hajtott végre, és Mihályt ültette a trónra. A király hatalma azonban korlátozott volt, és az ország a náci Németország szövetségese lett. A pénzverés a király arcképét és címerét továbbra is használta, de a „Mihai I Regele României” (I. Mihály Románia Királya) feliratot. A pénzérmék anyaga változott, a háború miatt fémhiány lépett fel. A pénzérmék anyaga alumínium, vas, cink, réz és nikkel volt. A legnagyobb címlet 20 lej volt.
1944-ben Mihály király átállt a szövetségesek oldalára, és letartóztatta Antonescut. A háború után a kommunista párt egyre erősödött, és 1947-ben kényszerítette a királyt a lemondásra. Ezzel véget ért a román királyság és a pénzverés.