Constantinus dinasztia leszármazottja és Maximianus mostohalányának férje. 

CAESAR CAIVS FLAVIVS VALERIVS CONSTANTIVS AVGVSTVS

I. Constantius császár 293 és 306 közötti pénzverése a tetrarchia rendszerének kialakulását és fejlődését tükrözi. Constantius 293-ban a keleti birodalomrész caeszárjává nevezték ki.

Constantius pénzeinek egyik fő jellemzője, hogy a profilképén gyakran megjelenik a Napisten, Sol Invictus szimbóluma. Ez a szimbólum a tetrarchia idején egyre fontosabbá vált, és Constantius is szívesen használta. A hátoldalon pedig gyakran a császári hatalom jelképei, például a trón, a jogar és a pajzs láthatók.

Constantius pénzverése a római pénzverés fejlődésének egy fontos állomása volt. A császár jelentősen növelte az arany- és ezüstpénzek verésének arányát, ami a birodalom gazdasági stabilitását szolgálta. Emellett a pénzek kinézetében is számos újítást vezetett be, amelyek hozzájárultak a tetrarchia rendszerének reprezentációjához.

Constantius pénzverésének néhány jellemző típusa:

Arany solidus: Ez volt a tetrarchia időszakának fő aranypénze. Constantius solidusai általában 4,5 gramm súlyúak  és 72%-os aranytartalmúak voltak.
Ezüst argenteus: Ez volt a tetrarchia időszakának fő ezüstpénze. Constantius argenteusai általában 3,5 gramm súlyúak voltak, és 90%-os ezüsttartalmúak.
Bronz follis: Ez volt a tetrarchia időszakának fő bronzpénze. Constantius follisai általában 10 gramm súlyúak voltak.

Constantius pénzverése fontos történelmi forrás a tetrarchia időszakáról. A császár érméi a birodalom politikai, gazdasági és kulturális fejlődésének fontos bizonyítékai.