II. Ferdinánd 1578 júliusában született Grazban, II. Károly főherceg és Mária Anna bajor hercegnő legidősebb fiaként. 15 testvére közül nagyon kevesen maradtak, sokan alig éltek 20 évet.

1590-ben meghalt édesapja. Ekkor az alig 17 éves Ferdinánd még nem vehette át a trónt, hiszen az uralkodó végrendelete szerint csak a 18. életév betöltöttével folytathatta a kormányzást. Ernő főherceget jelölték ki gyámjaként. 1596-ban nekilátott tartományainak irányításához. Ellenreformációt hirdetett ki, ami sok áldozatot vont magával, ezért sokan otthagyták Ferdinánd birtokait. A Habsburgok általában egy egységes, centralizált birodalomra törekedtek, próbálták minél jobban kiépíteni az abszolutista kereteket, de a főherceg nem akarta ezt a rendet fenntartani. 1627-ben új alkotmányt adott Csehországnak, ezzel megújítva a régi jogokat is.

Mivel a Habsburg-házban II. Rudolf és Mátyás német-római császár is utód nélkül maradt, Ferdinándot jelölték ki trónörökösnek.

1617-ben először cseh, majd 1618. május 18-án magyar királlyá koronázták. 1619-ben végül német-római császári címet is megkapta. Eközben a harmincéves háború már egy éve folyt. 1621-ben maga II. Ferdinánd és Bethlen Gábor megkötötték a nikolsburgi békét. Cserébe visszacsatoltak Erdélyhez 7 magyarországi vármegyét és Bethlen örökös birodalmi hercegi címet kapott.

Utolsó évében, 1636-ban fiát, III. Ferdinándot megválasztotta utódaként, majd 1637-ben Bécsben meghalt.

II. Ferdinánd (1618-1637) a Habsburg-dinasztia tagja volt, a Habsburg Birodalom császára, Csehország és Magyarország királya. 

Amikor Ferdinánd trónra lépett, az uralkodók hagyományosan saját pénzeket vertek, hogy megjelöljék uralmukat és hatalmukat. Ferdinánd pénzei azonban Csehországban és más területeken verettek, ahol őt elismerték királynak vagy uralkodónak. A pénzek a Habsburg Birodalom számos területén voltak forgalomban.

II. Ferdinánd kezdetben arany és ezüst pénzeket veretett. Az arany pénzek közé tartozott a korona (koronaarany) és a spanyol százados, melyek különböző címletekben jelentek meg. Az ezüst pénzek közé tartozott a tallér (tálor), a korona és az osztrák veresegy, amelyek különböző súlyokban és címletekben voltak forgalomban. Ezek a pénzek gyakran ábrázolták II. Ferdinánd portréját vagy címereit.

Az 1619-es években, amikor Ferdinánd uralkodása alatt dúlt a harmincéves háború, a pénzverés nehézségekbe ütközött. A háború és az instabilitás miatt sok terület függetlenségi törekvésekkel és pénzügyi problémákkal küzdött, ami hatással volt a pénzverésre is. Ezen időszak alatt néhány terület saját pénzeket vert, melyeken II. Ferdinánd portréja vagy címerei helyett a helyi uralkodók vagy jelképek voltak láthatók.

II. Ferdinánd uralkodása során különböző változatokban és címletekben jelentek meg a pénzek. A harmincéves háború és a korabeli gazdasági kihívások miatt a pénzrendszer instabil volt, és a pénzverési gyakorlatok sokszor változtak.