IV. (Paphlagoniai) Mikhaél, eredetileg Mikhaél Orphanothroposz, magyarosan IV. Mihály (görögül: Μιχαήλ ο Παφλαγών, Paphlagonia, 1005 körül – Konstantinápolyban született, 1041. december 10 hunyt el.) a Bizánci Birodalom császára volt 1034. április 11-től haláláig.
Mikhaél egy paphlagoniai parasztfiú volt, aki kezdetben pénzváltóként dolgozott Konstantinápolyban. Bátyja, János Orphanothroposz, aki a császári palota női termében szolgált, segítette őt, hogy hivatalba kerüljön. Mikhaél az egyik legnagyobb hírnévnek örvendő császárnő, Zoé Porphyrogenita felfigyelt rá, és szerelmes lett belé. Házastársak lettek, és Zoé segítségével Mikhaél meggyilkoltatta elődje, III. Rómanosz Argírosz császárját, így 1034. április 11-én Mikhaél császárrá koronázták.
Uralkodása alatt Mikhaél fivére, János, a hivatalos ügyeket vezette, míg Mikhaél maga inkább a hadvezetésre összpontosított. Azonban epilepszia gyötörte, és az idő múlásával egyre súlyosbodó rohamokat tapasztalt. Mikhaél 1041. december 10-én hunyt el, a Szent Anargyroi kolostorban temették el Konstantinápolyban.

A Bizánci Birodalomban a pénzverés gyakran változott a császárok és a politikai helyzet függvényében. IV. Mikhaél uralkodása alatt nem történt jelentős változás a pénzérmék kinézetében vagy összetételében, így azokat nehéz megkülönböztetni az előző vagy későbbi korszakok érméitől.
A bizánci pénzverés IV. Mikhaél uralkodása alatt is folytatódott. Az érmék valószínűleg a korábbi mintákat követték, és főként aranyból, ezüstből és bronzból készültek. Az érmék ábrázolása általában a császárt és a vallási motívumokat emelte ki.