I. Haszan (1836 – Tádla, 1894. június 7.) marokkói szultán 1873-tól haláláig uralkodott. Békés körülmények között lépett trónra 1873-ban. Uralmát a belső közrend megerősítésével kezdte, hogy az európai nagyhatalmaknak ne adjon ürügyet a beavatkozásra. Hasszán hagyományőrző uralkodó volt, ugyanakkor a mérsékelt reformok felé is nyitott. Európai zsoldosokat alkalmazva kiképzőkként, új, állandó hadsereget hozott létre. Emellett marokkói diákokat küldött Európába tanulni, és uralma jelentős részében a lázadozó törzsek ellen küzdött. 20 éves uralkodás után hunyt el 1894-ben.
Hasszán szultánnak több felesége volt, és számos gyermeke született. A hagyományos marokkói udvarban a szultánoknak gyakran több feleségük és háremük volt. Gyermekei közül néhányan fontos szerepet játszottak a későbbi marokkói történelemben. Hasszán szultán örököse a fia, Mulej Hasszán lett. Mulej Hasszán később maga is marokkói szultán lett. Mint minden uralkodói családban, Hasszán szultán családjában is előfordultak konfliktusok és rivalizálások a trónöröklés miatt. A különböző ágak és feleségek közötti versengés és intrika a hatalomért gyakori volt.

I. Haszan, Marokkó szultánja 1873 és 1894 között, érdekes és fontos történelmi alak volt. Az ő uralkodása alatt készült pénzverésekről beszélve, érdemes megemlíteni, hogy Marokkóban a pénzverés hosszú hagyományokra tekint vissza. Az országban többféle pénzérmét vertek, amelyek különböző anyagokból készültek és különböző értékeket képviseltek.
Az I. Haszan által kibocsátott pénzérmék között találhatunk olyanokat, amelyek az ő nevéhez köthetők. Ezek a pénzérmék gyakran tartalmazták a szultán portréját, a dinasztia címerét vagy más jelképeket. Az ezüst és arany érmék mellett réz- és bronzérméket is vertek, amelyek a mindennapi kereskedelemben használatosak voltak.