III. Zsigmond (svédül: Sigismund Vasa, lengyelül: Zygmunt Waza, Mariefred, 1566. június 20. – Varsó, 1632. április 30.), a Vasa-házból származó svéd királyi herceg, aki III. Zsigmond néven Svédország királya 1592 és 1599 között, valamint Lengyelország királya és Litvánia nagyfejedelme 1587-től haláláig.

Zsigmond III. János svéd király és Jagelló Katalin lengyel királyi hercegnő másodszülött gyermeke. Anyai nagybátyja, II. Zsigmond Ágost volt a Jagelló-ház utolsó férfi tagja a lengyel trónon.
Házastársa Habsburg Anna, akitől első utóda született, Ulászló Konstantin herceg, második feleségétől, Habsburg Konstanciától született későbbi utóda János Kázmér herceg.
Báthory István erdélyi fejedelem halála után, 1587. augusztus 19-én az ifjú Zsigmondot a lengyel rendek királlyá választották. Nagynénje, Jagelló Anna és Jan Zamoyski kancellár is szerepet játszott ebben a döntésben. Megkoronázására 1587. december 27-én Krakkóban került sor.
III. Zsigmond Lengyelország királya lett, Litvánia nagyfejedelme, valamint a ruszinok, poroszok, mazurok, szamogitok, lívek, svédek, gótok és vandálok örökös királya. Uralkodása alatt rendkívüli diplomáciai érzéke és szervezőképessége emelte őt korának legbefolyásosabb európai uralkodójává.
III. Zsigmond 1632. április 30-án hunyt el Varsóban. Nyughelye a Waweli székesegyházban, Krakkóban található.

III. Zsigmond lengyel király 1587 és 1632 között uralkodott. Uralkodása alatt a lengyel pénzverés jelentősen fejlődött. A király számos új pénznemet vezetett be, és megreformálta a pénzverési rendszert.
A király leggyakrabban veretett pénzei a következők voltak:
Thaler: Ezüstből készült pénzérme, amely Lengyelország hivatalos pénzneme volt. A thalereket számos különböző verőhelyen verték, köztük Krakkóban, Gdanskban, Varsóban és Poznańban.
Grosz: Ezüstből készült pénzérme, amely a thalerhez hasonlóan Lengyelország hivatalos pénzneme volt. A groszokat általában kisebb verőhelyeken verték, mint a tallérokat.
Bracken: Ezüstből készült pénzérme, amely kisebb értékű volt, mint a grosz. A brackenokat általában a falusi piacokon használták.
Kopejka: Ezüstből készült pénzérme, amely még kisebb értékű volt, mint a bracken. A kopejkákat általában apró vásárlásokhoz használták.
III. Zsigmond lengyel király pénzverése jelentősen hozzájárult Lengyelország gazdasági fejlődéséhez. A király új pénznemei megkönnyítették a kereskedelmet és a pénzügyi tranzakciókat.