II. Fejszál, Irak királya, 1939. április 4-től 1958. július 14-ig uralkodott. 1935. május 2-án született Bagdadban, Gázi iraki király és Alija hedzsászi hercegnő egyetlen gyermekeként a Hásimita dinasztia tagja volt. Szülei elsőfokú unokatestvérek voltak, Husszein hedzsászi király unokái. Négyéves korában, apja, Gázi király 1939-es autóbalesetben bekövetkezett halála után került a trónra. A régensséget nagybátyja, Abd al-Iláh vette át, aki a trónörökösi címet is elnyerte élete végéig.

Fejszál anyja, Alija királyné 1950-ben hunyt el, és ekkor nevelését anyai nagyanyja, Nafísza királyné vette át. 1953-ban nagykorúvá nyilvánították, ekkor vehette kezébe az uralkodást, és ekkor a parlament előtt esküt tett az alkotmányra. Ugyanebben az évben fogadta Mohamed Reza Pahlavi sahot és második feleségét, Szoraja iráni királynét, akik egyhetes száműzetésük első állomásaként Bagdadban szálltak le.

1958. február 1-jén megalakult az Egyesült Arab Köztársaság ellenében, február 14-én létrejött az Arab Föderáció, melynek feje II. Fejszál lett. Azonban ez az unió váltotta ki a hadsereg ellenszenvét, amely 1958. július 14-én államcsínyt hajtott végre. A puccsisták agyonlőtték a királyi család tagjait, köztük a királyt, a király nagyanyját, a nagybátyját, a trónörököst és anyai nagynénjét is. A monarchiát eltörölték, és a hatalomváltást puccsok és forradalmak sora követte.
II. Fejszál nem nősült meg, de jegyben járt egy egyiptomi hercegnővel. Állítólag házasságon kívül született egy fia is, aki további utódokat nemzett. A királyi család tragédiája és az uralkodóház sorsa mély nyomot hagyott az iraki és a közel-keleti történelemben.

II. Fejszál iraki király 1939-1958-ig tartó uralkodása alatt, , Irak pénzverése jelentős fejlődésen ment keresztül. A király a modernizációra és a gazdasági fejlődésre törekedett, és ez a pénzverésben is megmutatkozott.
1939-ben, Fejszál uralkodásának kezdetén, Irakban még arany- és ezüstpénzeket vertek, de ezeket hamarosan felváltotta az addig ismeretlen papírpénz. Az első iraki papírpénzek 1940-ben kerültek forgalomba, és 1, 5, 10, 25 és 50 dinár névértékben készültek.
A második világháború alatt Irak német megszállás alatt állt, és ez a pénzverésre is hatással volt. A német megszállók az iraki pénzt saját pénzükkel helyettesítették, és a királyi jelképeket eltávolították a pénzérmékről.
A háború után, 1945-ben, Irak visszatért a saját pénzveréseihez. A királyi jelképek visszakerültek a pénzérmékre, és új pénzérmék is megjelentek, például a 10 fils és a 25 fils.
1958-ban, Fejszál király meggyilkolása után, Irakban forradalom tört ki, és a királyi rendszert megdöntötték. A forradalmat követően az új kormány az iraki pénzverést is átszervezte, és új pénzérméket és papírpénzeket vezetett be.
II. Fejszál pénzverése ma is jelentős gyűjtői értékkel bír.