II. Huszrau, vagy görögösen Khoszroész Parvíz ("a győzedelmes") a Szászánida Birodalom egyik legjelentősebb uralkodója volt. Uralkodása (591-628) alatt a birodalom hatalmának csúcsára emelkedett, ám végül bukásának is ő vetette meg az alapot.
Huszrau apja, Hormizd IV. egy viszonylag békés uralkodó volt, ám a trónörökös, Huszrau elégedetlen volt apja politikájával. Egy összeesküvés során Hormizd IV-et megfosztották hatalmától és meggyilkolták, így Huszrau kerülhetett a trónra.
Huszrau uralkodásának kezdetén a Szászánida Birodalom viszonylag békés időszakát élte. Az új király azonban hamarosan nagy terjeszkedési háborúba kezdett a Bizánci Birodalom ellen. A konfliktus fő oka a két nagyhatalom közötti hosszú ideje fennálló ellentét és az uralomért folytatott küzdelem volt.
Huszrau hadseregei sorozatos győzelmeket arattak. Elfoglalták a római tartományokat, köztük Szíriát, Palesztinát és Egyiptomot. 614-ben a perzsák bevonultak Jeruzsálembe, és a Szent Kereszt ereklyéjét elvitték Persziába. Ez az esemény mélyen megrázta a keresztény világot.
Ám a perzsa sikereknek hamarosan vége szakadt. A hosszú háború kimerítette a birodalmat, és a nép elégedetlensége egyre nőtt. A bizánci császár, II. Heraclius ügyes hadvezetésének köszönhetően sorozatos vereségeket mértek a perzsákra. 628-ban Heraclius hadserege behatolt mélyen perzsa területre, és Ktesiphon, a főváros közelébe ért.
A vereség és a belső ellentétek miatt Huszrau trónját fia, Siroes foglalta el, aki megparancsolta apja meggyilkolását. A nagykirályt szolgái megfojtották.

II. Husrau uralkodása alatt a Szászánida Birodalom pénzverése jelentős változásokon ment keresztül. A korai időszakban (590-602) a drachma volt a fő érem, amelynek súlya 4,2 gramm volt és 90-95% ezüstöt tartalmazott. A drachma mellett réz dirhamokat is vertek, amelyek súlya 3,9 gramm volt.
602-ben, a bizánci-perzsa háború kitörésekor II. Husrau bevezette a kavad drachmát, amelynek súlya 4,0 gramm volt és 80-85% ezüstöt tartalmazott. A kavad drachma verése 628-ig, II. Husrau haláláig folytatódott.
A kavad drachma mellett II. Husrau uralkodása alatt más típusú érméket is vertek, beleértve :dinar: arany érme, súlya 4,4 gramm, fals: réz érme, súlya 1,2 gramm, nusf-dirham: fél dirham, súlya 1,95 gramm. Az érméken II. Husrau nevét és címét tüntették fel.
II. Husrau pénzverése fontos szerepet játszott a Szászánida Birodalom gazdaságában. Az érmék kereskedelmi célokra és adófizetésre is használatosak voltak. A kavad drachma a birodalom legelterjedtebb érméjévé vált, és még évszázadokkal II. Husrau halála után is verték.