II. Ulászló 1456-ban született. Édesapja IV. Kázmér volt, édesanyja pedig Habsburg Erzsébet.

1471-től cseh királlyá koronázták, bár a cseh koronáért rendesen meg kellett küzdenie Hunyadi Mátyással. 1479-ben megkötötték az olmützi békét, amiben megegyeztek hogy mind a ketten viselhetik a cseh királyi címet. Ulászló Csehországot, míg Mátyás Sziléziát és Morvaországot kapta meg.

1490-ben meghalt Mátyás. A főnemesek nagy része Ulászlót kívánta látni a magyar trónon. Ezzel megnyerte a magyar koronát is.

1516-ban halt meg Budán. Utódja II. Lajos lett.

Mátyás utódja, II. Ulászló (1490–1516) lett, az egykori ellenfele, a cseh király. A magyar pénzrendszer rendezett állapota miatt nem volt szükség jelentős változtatásokra.

II. Ulászló uralkodása alatt két jelentős időszakra osztható a magyar pénztörténetünk: az évszám nélküli veretek és az évszámos pénzek kora. II. Ulászló folytatta elődje, Mátyás pénzverésének útját, és további reformokkal zárta le Mátyás által megkezdett átalakítást.

A pénzforgalom szabályozásának szükségessége ismételten felmerült II. Ulászló uralkodása első éveiben. 1492-ben újra bevezették azt a régi tilalmat, hogy külföldi pénzeket sem behozni sem elfogadni nem lehetett az országban.

Magyarországon először II. Ulászló veretett guldinert. Ezen a pénzen először szerepelt évszám - 1499, bár ez nem volt forgalmi pénz.