V. Lipót osztrák főherceg a Habsburg dinasztia tagja volt. 1586-ban született, II. Károly Belső-Ausztria főhercege és Mária Anna bajor hercegnő egyetlen fiaként.

Életében sok fontos politikai és katonai szerepet töltött be az Osztrák Birodalom életében. 1609-ben a zsoldos seregben apai nagybátyja, III. Miksa ellen harcolt. Miután a főherceg meghalt, Lipót örökölte tőle Hátsó-Ausztriát és Tirol területeit. A harcokban betöltött szerepe mellett nagy hangsúlyt fektetett a művészetek és a kultúra támogatására is.

Az ő idejében épült például a bécsi Schönbrunni kastély, amely máig a Habsburg dinasztia egyik legismertebb épülete.

V. Lipót 1632-ben hunyt el. Halála után fia, Ferdinánd Károly vette át az osztrák trónt.

V. Lipót osztrák főherceg 1626-tól 1632-ig pénzverését a harmincéves háború idején végezték. A háború költségeinek fedezésére a főherceg jelentős mennyiségű pénzt veretett, ami jelentősen megnövelte a pénzkészletet.

A főherceg által veretett pénzek között találunk aranyforintot, ezüsttallérokat és rézpénzeket.

Az aranyforintok és az ezüsttallérok előlapján a főherceg portréja volt látható, hátlapján pedig a Habsburg-ház címere. A rézpénzek előlapján a főherceg monogramja, hátlapján pedig a "LEOPOLDVS D G AVSTRIAE DVX" felirat volt jellemző.

A V. Lipót által veretett pénzek jelentős hatással voltak a korabeli gazdaságra. A pénzkészlet növekedése hozzájárult az inflációhoz, de egyben segítette a háború költségeinek fedezését.

A főherceg által veretett pénzek közül a legismertebb a "Leopold-tallér". Ez a tallér 1627-ben került bevezetésre, és hamarosan a háborús területeken általánosan elfogadott fizetőeszköz lett.