XV. Károly, teljes nevén Károly Lajos Jenő, a Bernadotte-házból származó svéd királyi herceg volt. Született 1826. május 3-án a stockholmi királyi palotában, édesapja I. Oszkár svéd király, édesanyja pedig Joséphine de Beauharnais leuchtenbergi hercegnő volt. Károly a Skåne hercege címet viselte születésekor.

Apja halála után, 1859-ben, Károly lett Svédország és Norvégia királya. Svéd királlyá 1860. május 3-án, norvég uralkodóvá pedig augusztus 5-én koronázták.
Uralkodása alatt a királyi hatalom fokozatosan meggyengült, miközben az Riksdag és a végrehajtó szervek megerősödtek.
Külpolitikájában Franciaország barátságát kereste, míg a németekkel szemben ellenzéki álláspontot képviselt.
Durva és nyers modora sokakban kétségeket keltett, de a későbbiekben nagyon kedvelt uralkodó vált belőle.
A 19. század második felében felgyorsult az iparosodás, és Károly is nagy gondot fordított az infrastruktúra fejlesztésére, uralkodása alatt megannyi vasutat, csatornahálózat adtak át, továbbá széles távíróhálózatot alakítottak ki.
Lelkes híve volt a három északi királyság politikai és kulturális együttműködésének, az ún. skandinavizmusnak, s mint ilyen az 1864-es Schleswig-Holstein konfliktusban támogatást ígért Dániának, de miniszterei nem támogatták, így tényleges segítséget nem tudott nyújtani.
1850. június 19-én, Stockholmban feleségül vette Lujza holland királyi hercegnőt, I. Vilmos holland király unokáját. A házaspár jellemében és személyiségében teljesen más volt; Lujza imádta férjét, míg férje inkább más nőket részesített előnyben.Házasságukból két gyermek született:
Lujza Jozefina Eugénia (Lovisa Josefina Eugenia; 1851–1926) nevű lányával bensőséges kapcsolatot alakítottak ki, ő később a dán király, VIII. Frigyes felesége lett. Kapcsolatukból született a későbbi független Norvégia első uralkodója, VII. Haakon.
Károly Oszkár Vilmos Frigyes (1852–1854) Sudermannia hercege, aki alig több mint egyévesen halt meg, miután kanyaróval fertőződött meg, melyre az orvosok hideg vizes fürdőt írtak elő, így tüdőgyulladás okozta végül halálát.
Károly kitűnő vadász, sportember és táncos hírében állt. Egy esés következtében csípőrándulást szenvedett, sebesülése nem látszott súlyosnak, azonban szeptember 18-án elhunyt. Károly király 1872-ben bekövetkezett halálakor fiú örököse nem lévén öccse, Oszkár örökölte a trónt. A svéd királyok szokásos temetkezési helyén, a Riddarholmskyrkanban helyezték örök nyugalomra. Bár egyenes ági leszármazottai nem ültek a svéd trónon, lánya révén Dánia, Luxemburg, Görögország, Belgium és Norvégia királyi családjaiba is bekerültek leszármazottai.

XV. Károly király Norvégia és Svédország uralkodója volt 1859-től 1872-ig. Pénzverése során többféle érmét bocsátott ki, amelyek közül a leggyakoribbak a következők voltak:

A svéd korona (svédül: krona), amely 1873-ban váltotta fel a régi svéd riksdaler-t. A korona 100 öre-re oszlott, és ezüstből, aranyból vagy bronzból készült. A korona érmék előoldalán a király portréja, hátoldalán pedig a címer és az évszám szerepelt. A korona érmék értéke 1, 2, 5, 10, 20 és 50 korona volt.

A norvég korona (norvégul: krone), amely szintén 1873-ban váltotta fel a régi norvég speciedaler-t. A norvég korona is 100 öre-re oszlott, és hasonlóan az svéd koronához, ezüstből, aranyból vagy bronzból készült. A norvég korona érmék előoldalán a király portréja, hátoldalán pedig a címer és az évszám szerepelt. A norvég korona érmék értéke 1, 2, 5, 10, 20 és 50 korona volt.

A svéd riksdaler (svédül: riksdaler), amely a svéd korona előtti pénznem volt. A riksdaler 48 skilling-re oszlott, és ezüstből vagy aranyból készült. A riksdaler érmék előoldalán a király portréja, hátoldalán pedig a címer és az évszám szerepelt. A riksdaler érmék értéke 1/6, 1/4, 1/2, 1, 2 és 4 riksdaler volt.

A norvég speciedaler (norvégul: speciedaler), amely a norvég korona előtti pénznem volt. A speciedaler 120 skilling-re oszlott, és ezüstből vagy aranyból készült. A speciedaler érmék előoldalán a király portréja, hátoldalán pedig a címer és az évszám szerepelt. A speciedaler érmék értéke 1/5, 1/4, 1/2, 1, 2 és 4 speciedaler volt.