Jean Baptiste Bernadotte (Pau, 1763. január 26. – Stockholm, 1844. március 8.) francia marsallként ismert, aki XIV. Károly János néven Svédország és III. Károly János néven Norvégia királyaként uralkodott 1818 és 1844 között. Ő volt a Bernadotte uralkodóház alapítója. Francia kispolgári családból származott, és sikeresen harcolt a francia köztársaság és a napóleoni háborúkban. 1810-ben az idős és utód nélküli XIII. Károly svéd király trónjának örökösévé választották, és így került a svéd és norvég trónra. Uralkodása alatt ultrakonzervatív beállítottságú volt, és abszolutista módon kormányozta országait. A győzelmet követően megszerezte Norvégiát Dániától, és a két ország perszonálunióban maradt egészen 1905-ig. Riddarholmskyrkanban nyugszik, mint XIV. Károly János svéd király.
1812-ben csatlakozott a Napóleon elleni hatodik koalícióhoz. Napóleon első menyasszonyát, Désirée Claryt vette feleségül. Egyetlen fia született, Oszkár herceg, a későbbi I. Oszkár király.

XIV. Károly János király 1818-tól 1844-ig uralkodott Norvégiában és Svédországban. Uralkodása alatt a két ország pénzverése jelentősen megváltozott.

Svédországban a korábbi arany- és ezüstpénzeket egységes érmékkel, a riksdalerekkel váltotta fel. A riksdaler 1825-től kezdve ezüstből készült, és 100 örere volt osztva. A riksdaler mellett a század elején megjelentek a 10, 5 és 2,5 öres rézpénzek is.
Norvégiában a korábbi ezüstpénzeket szintén riksdalerekkel váltotta fel Károly János. A riksdaler 1818-tól kezdve Norvégiában is ezüstből készült, és 100 örere volt osztva. A riksdaler mellett a század elején megjelentek a 10, 5 és 2,5 öres rézpénzek is.

Károly János uralkodása alatt a pénzverés technológiája is fejlődött. A korábbi kézi pénzverőgépeket felváltotta a gőzgépes prés, ami lehetővé tette a nagyobb mennyiségű és jobb minőségű érme előállítását.
A pénzverésben Károly János nagy figyelmet fordított a művészi kivitelre is. Az érmek hátoldalán gyakran megjelentek a király portréja vagy a svéd és a norvég címer.

Károly János uralkodása alatt a két ország pénzverése egységes lett, és a riksdaler lett a közös fizetőeszköz. Ez hozzájárult a két ország gazdasági és politikai egységének erősítéséhez.