Dnyánendra (Katmandu, 1947. július 7. –) nepáli (Dnyánendra Bir Bikram Sáh), angol: Gyanendra Bir Bikram Shah, nepáli király, a Sah-dinasztia utolsó királya.
Apja Mahendra nepáli király, anyja Indra nepáli hercegnő, Kumar Hari Samser Dzsang Bahadur Rana lánya.
Bátyjához, Bírendra királyhoz hasonlóan a dardzsilingi St Joseph's College-ban, majd, a katmandui Tribhuvana Egyetemen tanult, ahol 1969-ben szerzett baccalaureatusi (BA) fokozatot. 1970. május 1-jén feleségül vette Komalt (1951– ), Kendra Shamsher Jang Bahadur Rana lányát, aki anyai ágon a Sah-dinasztia leszármazottja, és a nővére, Aisvari (1949–2001) Dnyánendra bátyjának, Bírendra királynak volt a felesége.
1950. november 6-án Katmanduban királlyá kiáltották ki Mahendra trónörökös másodszülött fiát, az akkor hároméves Dnyánendra herceget. Másnap, november 7-én pedig a kis királyt Nepál 9. királyává koronáztatta. A sikeres puccsot azonban nem követte nemzetközi elismerés, ezért 1951. január 8-án Dnyánendra névleges királysága véget ért, nagyapja pedig 1951. február 15-én tért haza Katmanduba.
2001-ben adódott újra alkalom az immár 54. életévébe lépett és a trónöröklési rend szerint a hatalomba visszatérésre esélytelen, trónfosztott királynak, hogy kezébe vegye Nepál ügye.
2001. június 4-én unokaöccse halálával megörökölte a trónt.
Dnyánendra királyt másodszor is megkoronázták, rögtön unokaöccse halála után 2001. június 4-én Katmanduban.
A trónon küzdelmes hét év következett, melyet a pártokkal, a parlamenttel és a maoistákkal folytatott, végül alulmaradt, és a Nepáli Kommunista Párt hatalomra kerülésével eltörölték a királyságot, és kikiáltották a köztársaságot 2008. május 28-án. Dnyánendra nem hagyta el Nepált, és az új hatalom meghagyott neki néhány palotát is lakóhelyül. Bár másodszor is elvesztette királyi címét, de nem adta fel a reményt, hogy újra visszatérjen a hatalomba.

Dnyánendra király (1929-2015) Nepál utolsó uralkodója volt, aki 1950-től 2008-ig ült a trónon. Ebben az időszakban a nepáli pénzverés jelentős változásokon ment keresztül.

Dnyánendra király uralkodásának elején a nepáli pénzverési rendszer még meglehetősen hagyományos volt. A pénzérméket és bankjegyeket a nepáli királyi udvarban verték, és ezeken a királyi címer és a király arcképe volt látható.
Az 1960-as években a nepáli pénzverés modernizációjába kezdtek. Új pénzverő üzemet építettek, és megkezdték a nyugati mintákat követő pénzérmék és bankjegyek verését.

Dnyánendra király uralkodásának végén a nepáli pénzverés már teljesen modernnek számított. A pénzérméket és bankjegyeket a nepáli Nemzeti Bank verette, és ezeken a királyi címer és a király arcképe mellett a nepáli állami szimbólumok is láthatóak voltak.

Dnyánendra király pénzverése során a nepáli pénznem többször is változott. 1950-ben Nepálban a nepáli rúpia volt a hivatalos fizetőeszköz. 1963-ban bevezették a nepáli birt, amely 100 nepáli rúpiának felelt meg. 1974-ben a nepáli birtot felváltotta a nepáli rupija, amely azóta is Nepál hivatalos fizetőeszköze. 1982-ben kerültek forgaéomba az első nepáli színes bankjegyek, amelyek 1000, 5000 és 10 000 nepáli rupia névértékben voltak kaphatók.

Dnyánendra király pénzverése jelentősen hozzájárult a nepáli pénzügyi rendszer fejlődéséhez. A modern pénzverési technológiák bevezetése lehetővé tette, hogy a nepáli pénznem megfeleljen a nemzetközi követelményeknek, és hogy a nepáli gazdaság hatékonyabban működhessen. A mai napig meghatározza a nepáli pénznem arculatát