II. Ulászló, akit megkeresztelése után Ulászló néven is ismerünk (litvánul Jogaila, lengyelül Jagiełło), élete során fontos szerepet játszott Litvánia és Lengyelország történelmében.
II. Ulászló 1352 vagy 1362 körül született Vilniusban.
1377-ben megörökölte apjától a Litván Nagyfejedelemséget, amelyet nagybátyjával, Kęstutisszal osztozott.
1386-ban feleségül vette a tizenkét éves lengyel királynőt, Hedviget, és miután megkeresztelkedett, II. Ulászló néven Lengyelország társuralkodója lett.
1399-ben Hedvig meghalt, és Jagelló perszonálunióban egyesítette Lengyelországot és Litvániát, megalapítva a két ország több évszázados szövetségét.
1410-ben a lengyel–litván szövetség a grünwaldi csatában döntő győzelmet aratott a Teuton Lovagrend felett.
Az unió ezzel kivívta helyét a korabeli nagyhatalmak között.
II. Ulászló alapította a Jagelló-dinasztiát, amely a lengyel és litván koronákon kívül időnként a cseh és magyar koronát is birtokolta.
A Jagelló-dinasztia Közép- és Kelet-Európa egyik legfontosabb királyi háza lett.
Jagelló és utódai idején a lengyel–litván unió volt a világ legnagyobb területű keresztény állama.
II. Ulászló élete és uralkodása sokat hozzájárult a régió történelméhez, és emléke még ma is él.

II. Ulászló (Jagelló) litván fejedelem és lengyel király 1377-től 1434-ig uralkodott. Ez idő alatt a pénzverésben is jelentős változásokat hozott.
Litvániában 1386-ban, a lengyel királysággal kötött unio után vezette be a lengyel pénzverési rendszert. A litván dénárokat ezután 1430-ig verték, de a súlyuk és az aranytartalmuk megegyezett a lengyel denárokéval.
Lengyelországban Ulászló megreformálta a pénzverést. 1386-ban bevezette a szilárd aranytartalmú zlotyt, amely 30 dénárt ért. A zloty a következő évszázadokban Lengyelország hivatalos pénzneme maradt.
Ulászló uralkodása alatt a lengyel pénzverésben egyre nagyobb szerepet kaptak a külföldi mesterek. 1392-ben a kassai pénzverőbe német mesterek érkeztek, akik a helyi pénzverési hagyományokat a német technikákkal ötvözték.
Ulászló pénzverése jelentősen hozzájárult a lengyelországi pénzügyi rendszer fejlődéséhez. A zloty bevezetése stabilizálta a pénzt, és hozzájárult a kereskedelem fejlődéséhez. A külföldi mesterek pedig új technikákat hoztak Lengyelországba, amelyek javítottak a pénzverési minőséget.
Ulászló pénzverésének legfontosabb típusai az arany zloty, dukat, féldukát, az ezüst dénár, féldénár, obolet és a bronz brakteat.
A zloty és a dukat Ulászló uralkodásának legjelentősebb pénzverési típusai voltak. A zloty a lengyelországi pénzügyi rendszer alapját képezte, a dukat pedig a nemzetközi kereskedelemben használt értékálló érme volt.
A dénár Ulászló uralkodása alatt is a leggyakoribb pénzérme volt Lengyelországban. A súlya és az aranytartalma azonban az idők során változott.
A brakteat Ulászló uralkodása alatt kezdett elterjedni Lengyelországban. Ez egy vékony, könnyű érme volt, amelyet általában bronzból vertek.