II. Mahmud 1808-tól haláláig uralkodott az Oszmán Birodalomban. 1785-ben született I. Abdul-Hamid fiaként.

Ellensége volt a keresztényeknek és civilizációjuknak. Terve az volt, hogy ugyanazokkal a fegyverekkel győzze le ellenségeit, amelyekkel az ő nemzetének dicsőségét elhomályosították.

Mahmud IV. Musztafa trónfosztása után, 1808-ban került a trónra.

1826-ban leszámolt a janicsárokkal. Saját fegyvereiket fordította ellenük.

1839-ben halt meg váratlanul. A trónon fia, Abdul-Medzsid követte.

II. Mahmud szultán uralkodása alatt az Oszmán Birodalom pénzverése jelentős változásokon ment keresztül. A szultán reformtörekvéseinek részeként a pénzverést is modernizálva, a korábbi hagyományos pénzeket új típusú, modernebb pénzekkel váltotta fel.
II. Mahmud uralkodásának elején, 1808-ban még a korábbi hagyományos pénzek verése folytatódott. Ezek az érmék rézből, ezüstből vagy aranyból készültek, és a szultán arcképét, valamint az oszmán címert ábrázolták.

1832-ben azonban II. Mahmud bevezette az új, arany alapú kurus pénzrendszert. A kurus mellett ezüstből készült para, valamint rézből készült pul és skenderi címletek is forgalomban voltak.
Az új pénzrendszer bevezetése jelentős változást hozott az oszmán pénzverésben. A korábbi hagyományos érmék helyett modern, szabványos méretű és súlyú pénzek kerültek forgalomba. Emellett az új pénzrendszernek köszönhetően az oszmán pénzek értéke is stabilabbá vált.

II. Mahmud uralkodása alatt az Oszmán Birodalom pénzverése tovább fejlődött. 1839-ben bevezették a 10 kurus értékű tízes címletet, valamint a 20 kurus értékű húszas címletet.
II. Mahmud pénzverése jelentős hatással volt az Oszmán Birodalom gazdaságára. A modern pénzrendszer bevezetése hozzájárult a birodalom gazdaságának modernizálásához, és segítette a birodalom gazdasági fejlődését.