Abdul- Mezdsid 1823-ban született II. Mahmud fiaként. Édesapja halála után, 1839-ben került a trónra, ahol egészen halálig uralkodott.

1839-ben kiadta a gülhánei alkotmányt, amivel népét próbálta boldogítani, trónját pedig erősíteni remélte. Az alkotmány megjelent és kihírdették, de haszna nem lett.

1856-ban további rendeleteket adott ki. Ezúttal a hatti-humájunt, aminek értelmében az alattvalókat három csoportra kell osztani.

1861-ben halt meg. Utódja fia, Abdul-Aziz lett.

I. Abdul-Medzsid szultán 1839-től 1861-ig uralkodott az Oszmán Birodalomban. Uralkodása alatt számos reformot vezetett be, amelyek közül az egyik a pénzügyi rendszer reformja volt.

A szultán 1844-ben vezette be az új, arany alapú pénzrendszert, amely a korábbi ezüst alapú rendszert váltotta fel. Az új rendszert _kuruş_nak nevezték, és 100 para-ra volt osztva.
Az új pénzrendszer bevezetése számos előnnyel járt. Stabilizálta a birodalmi gazdaságot, és hozzájárult a kereskedelem fejlődéséhez. Emellett az új pénzrendszer modernebbnek és fejlettebbnek tűnt, mint a korábbi rendszer.

I. Abdul-Medzsid szultán pénzverése az új pénzrendszer bevezetésével jelentősen megváltozott. Az új pénzérmék modernebb kivitelűek voltak, és az új uralkodó arcképét ábrázolták.
A szultán uralkodása alatt veretett pénzérmék közül a leggyakrabban használtak, az 1, 2,5,10, 20, 50 és a 100 kurus.

Az új pénzrendszer bevezetése fontos lépés volt az Oszmán Birodalom modernizációjához. A szultán reformjai hozzájárultak a birodalmi gazdaság fejlődéséhez, és segítettek megerősíteni a birodalom pozícióját a nemzetközi színtéren.