A „Középkori magyar aranyforint” sorozat 2012-ben I. Károly arany érméjével indult, célul tűzve ki, hogy teljes képet adjon a középkori magyar pénztörténet jó minőségű, értékálló pénzeiről, melyeket a nemzetközi kereskedelemben is szívesen elfogadtak. A sorozat indító darabját – a történelmi hűség jegyében – 2013-ban I. Lajos, 2014-ben Mária, 2016-ban pedig Zsigmond aranyforintja követte.
A most kibocsátásra kerülő Albert aranyforintja emlékérméket – a sorozat 5. elemeként – a Magyar Nemzeti Bank és a Soproni Egyetem együttműködésében megrendezett Dénártól a forintig – a magyar pénzek története című vándorkiállítás soproni állomásának hivatalos megnyitó ünnepségén mutatja be az MNB a nagyközönségnek.
Az Albert aranyforintja emlékérmék hazánk törvényes fizetőeszközei, de nem forgalmi célokat szolgálnak, elsődleges szerepük az ismeretterjesztés, a figyelemfelkeltés pénztörténeti értékeinkre, nemzeti fizetőeszközünk történelmi előképeire, az aranyforintokra. Az arany és a színesfém változatok azonos érmeképpel rendelkeznek, csak értékjelzésükben térnek el.
Az emlékérme előlapjának központi motívumát Albert magyar királyként 1439-től vert második aranyforint-típusának előlapi címerábrázolása ihlette, amelyet korabeli verde- és mesterjegyek vesznek körül. A középkori veret előlapján gyöngykörben négyrészű címerpajzs látható, a benne lévő magyar vágások, a cseh oroszlán, az osztrák pólya és a morva sas Albert uralkodói címeire utalnak. A címert a korabeli aranypénzek hátlapján megtalálható verde- és mesterjegyekből vett válogatás veszi körül, amelyek (az óra járása szerinti irányban) a következő városokra és személyekre vonatkoznak: P – Polner Konrád körmöcbányai kamaraispán, S – ismeretlen személy vagy verdehely, bárány – Lemmel János szebeni kamaraispán, PR ligatúra – Pfeffersach Miklós szebeni kamaraispán, valamint R betű kereszttel – Rudel Konrád körmöcbányai kamaraispán jegye.
Az emlékérme előoldalán külső köríven helyezkednek el a kötelező alaki kellékek: felső köriratban a MAGYARORSZÁG felirat, alsó köriratban az 50 000, illetve a 2000 FORINT értékjelzés, az érme vízszintes középtengelyén bal oldalon a BP. verdejel, jobb oldalon a 2018 verési évszám.
Az emlékérmék hátlapján is visszaköszön a külső körgyűrűs szerkezet, amelyben az ALBERT 1437–1439 ARANYFORINTJA feliratot bal oldalon egy rombusz alakú díszítőmotívum, jobb oldalon az emlékérmét tervező Király Fanni mesterjegye szakít meg. A hátlap fő motívumát Albert király első aranyforint-típusa hátlapi éremképének valósághű másolata adja: Szent László király szembenéző álló alakja, jobbjában bárd, baljában országalma, két oldalt h–bárány verde- és mesterjegy kombináció látható, amelyek közül az első jegy a pénzverdének helyet adó Szeben (németül Hermannstadt) városának kezdőbetűje, míg a bárány a pénzverésért felelős kamaraispán, Lemmel János címere.Adj meg jobbat 3 pontért és megjelenik itt a boltod linkje.